A magyar nyelv nem logikusabb, mint a többi, hanem éppen annyira logikátlan, mint bármelyik másik. – Bevezetés a magyar nyelv logikátlanságának és ésszerűtlenségének a világába…
Sokak részéről elhangzott már, hogy „a magyar nyelv logikus”, amiben implicit benne van, hogy a más nyelvek nem azok, vagy kevésbé azok. Amikor egy ilyen kijelentés nyomán arra hívom fel a figyelmet, hogy a magyar sem logikusabb, mint a többi nyelv, akkor a vehemensebb vitapartnereim rendszerint „népellenség” és hasonló jelzőkkel illetnek, mintha csak valami magyar nép ellen folyamatban lévő összeesküvés támogatója lennék. Van, aki még azt is feltételezi, hogy ezen véleményemet épeszűen csakis úgy hangoztathatom, ha ez megélhetési érdekeimet szolgálja, vagyis valakik fizetnek nekem azért, hogy a magyar nyelv istenítőivel szembenálló álláspontot vegyek fel.
Úgy vélem itt az ideje, hogy közreadjak egy kis gyorsan összedobott vázlatot azzal kapcsolatban, hogy mi jut az eszembe akkor, amikor szükségét érzem annak, hogy a magyar minden nyelvnél logikusabb voltának gondolatát ne támogassam.
Íme tehát egy kutyafuttában összeállított lista azzal kapcsolatban, hogy a „magyar nyelv belső logikájában” (amire sokan hivatkoznak anélkül, hogy erről bármit is részletesebben kifejtenének!) milyen ellentmondások és logikátlanságok fedezhetők fel!
***
1. Első helyen a birtoklás kifejezése áll!
Sok nyelvben erre külön kifejezés áll rendelkezésre (have, haben, avere, avoir, havi…), a magyarban azonban olyan ellenérzésekkel kezelik a „birtokolni” igét, hogy sok kisebb szótárban nem is szerepel.
A magyar nyelv a birtoklást a részeshatározó esetű névmásból, a létigéből és a birtokolt dolog birtokos személyragos alakjával fejezi ki.
NEKEM + VAN + (vmi)-M
Használhatnánk a „bír”/”birtokolni” igéket is, de nem tesszük, holott az sokkal egyszerűbb és logikusabb lenne!
***
2. A részeshatározó félreértelmezhetősége.
Nemrégiben valaki ezt a példát hozta:
„Nekem van mit megköszönni.” – Nos, ebben a példában nem lehet a szövegkörnyezet nélkül eldönteni, hogy a mondat alanya az, aki részére mások tartoznának köszönettel, avagy a mondat alanya az, aki mások felé tartozna köszönettel. Ha a magyar önmagában logikus lenne, ilyen félreértések nem lennének lehetségesek!
***
3. A létige jelen idejű (nem) használata.
A magyar nyelvben a létige jelen idejű „VAN”, ill. „VANNAK” alakjait nem használjuk névszói illetve jelzői állítmány kifejezése esetén, csak akkor, amikor határozót kapcsolunk az alanyhoz, tehát állapotot, hollétet, stb. fejezünk ki, vagyis azonosításkor és tulajdonságok esetében nem. Mindez csak jelen időben van így, múlt és jövő időben már nem.
Az idegen nyelveket tanulók általában nehezen szokják meg, hogy számos tanult nyelvben a létigét mindhárom esetben használják – a magyarok szokták az idegen nyelveket logikátlannak tartani emiatt, holott éppenséggel a magyar nyelvhasználati szokásrendszer az, ami ebben „foghíjas”!
***
4. Kimondhatatlannak bélyegzett kérdőszavak és kötőszavak – melyikek, melyikeket, melyikeknek, stb.
Számomra érthetetlen, hogy miért nem vált a magyar beszédszokás részévé pl. „MELYIK” kérdő, és „AMELYIK” kötőszavunk/vonatkozó névmásunk
- többes számú („melyikek”, „amelyikek”);
- többes számú tárgyesetű („melyikeket”, „amelyikeket”);
- többes számú részeshatározós („melyikeknek”, „amelyikeknek”) használata.
***
5. A magyarban nem létező hangot az abc-be is bevettük – ’GY’.
A magyarban nincs olyan hang, amit a ’G’ hangunk lágyított párjaként használnánk. Az a hang, amit „GY”-vel jelölünk, a „D” lágyan ejtett párja, vagyis a következetes írásmódnak a „DJ” felelne meg – ez a hangkapcsolat „D+J” mindig „GY”-nek ejtendő („adjuk” ejtsd „aggyuk”), és ha külön ejtjük őket, ez helytelen kiejtésnek számít!
Egy részletes cikk a témában: https://www.nyest.hu/hirek/a-gy-torteneterol
***
6. A hangrendi egyeztetés: jobban hangzik, könnyebben ejthető, de szinte megtanulhatatlan!
Ehhez a ponthoz hozzátartozik, hogy az analizáló és a hajlító nyelvek is számos határozói jelentést sokszor elöljárókkal fejezik ki, a magyarban ezt inkább határozói ragokkal oldjuk meg. Az elöljárói rendszernél nincs hangrendi egyeztetés, a magyarban mindig, emiatt sok határozó ragunknak több alakja is van, vagyis azonos jelentéssel több alakot használunk!
Pl.
„IN” = -ban, -ben
„ON” = -on, -en, -ön
***
7. Az élhangsúly, ami a szavak végét, ahol a képzők és ragok, stb.-k vannak, sokszor érthetetlenné teszi!
A magyarban a szavakat az első szótagon hangsúlyozzuk, ami miatt a szavak vége kisebb nyomatékkal hangzik, holott a nyelvtani jelenségek igen gyakran a szavak végén történnek. Ha valaki csak egy kicsit is hadar, vagy elharapja a szavai végét, a beszéde teljesen érthetetlenné válik. Ez a hangsúlyozás egyáltalán nem logikus, mivel éppen a beszéd érthetőségét nehezíti meg!
***
8. „J” – „LY” – Az abc-nkben ugyanazon hangértéknek két forma felel meg.
A „ly” eredetileg önálló hang volt, de ma már a „j”-vel azonos kiejtéssel használjuk. Az írásuk mellett az abc-s nevük különbözteti meg őket: „j”= /jé/, „ly”= /ej/.
Ma olyannyira azonos módon kezeljük őket kiejtésileg, hogy amikor leírtam a jól ismert „Le a ’LY’-vel, ’éjjen’ a ’J’!”, és magam is azonos módon ejtettem őket. Amikor a témának külön vitatopic-ot nyitottam a Nyelvészfórumon, akkor a nyelvészeknek sem tűnt föl a hangzás. Én magam hívtam fel erre – hónapokkal később – a fórum üzemeltetőinek a figyelmét, és én magam javasoltam, hogy helyesbítsék a topic címét. Hosszas huzavona után, azóta így szerepel: "Le az ly-nal, éjjen a j!"
(A „J-LY” problémát a későbbiekben, egy külön írásban fogom terjedelmesebben is megvizsgálni.)
***
9. A helyesírás látszólagos egyszerűsége
Sokaknál a magyar helyesírás legfőbb alapelve az ún. „Úgy írjuk, ahogy mondjuk!” szabály, holott már ebben az alapelvben szereplő „-dj-„ hangkapcsolatot is /gy/-nek ejtjük (ahogyan az „ejtjük” szavunkat sem /ejtyük/-nek írjuk!)!
Lássuk részletesebben – a rendszeren belöl előforduló elvek ütköztetésével!
A magyar helyesírásnak négy alapelve van:
A kiejtés szerinti írásmód (más néven fonémikus írásmód), ami jól érvényesül a magyar tőszavak többségénél, azonban ahol az eredeti alak ma már nem levezethető mértékben módosult, csak nyelvtörténeti úton vezethető le, ott a helyesírás a ragok módosult alakjait is jelöli a szóelemző írásmód ellenében, pl. az igeragok és -jelek körében (lopóddzon - nem "lopódzjon"); a -val/-vel, -vá/vé főnévi ragok hasonult alakjainál (kenyérré - nem "kenyérvé"); a múlt idő jelénél és a többes szám jelénél (tanított - nem "tanítt"; és emberek, falak, körök - nem "emberk", "falk", "körk" a hajók mintájára … Érdemes összevetni ezeket például az angol nyelv helyesírásával, ahol a morfémáknak (például főneveknél a többes szám jelének vagy igéknél az egyes szám harmadik személy vagy a múlt idő jelének) szinte mindig azonos a jele, a kiejtett változat különbségeitől függetlenül.) Továbbá szintén erős módosulásokon mennek keresztül a magyar nyelv története során módosult alakok (higgyen - nem "hiszjen"; lélegzik < lélek, nem "lélekzik", amit ma már inkább a „lég” tőszavunkkal lehet elsősorban kapcsolatba hozni, ami jobban megfelel a természettudományos felfogásnak, mint az etimológiailag elavult világnézetet tükröző eredeti; aggat - nem "akgat".
Számos esetben csak részben érvényesül, továbbá felülbírálhatja a hagyományos írásmód vagy a szóelemző írásmód.
A szóelemző írásmód (más néven etimologikus írásmód) a szótő és toldalék között gyakran, összetételi tagok között pedig mindig (ott természetesen a kiejtés szerinti írásmód rovására). A szóelemző írásmód „ellenpólusa” a kiejtés szerinti írásmód, valamint az egyszerűsítő írásmód lehet.
A hagyományos írásmód körébe soroljuk mindazokat az eseteket, amelyekről a másik három alapelv (kiejtés, szóelemzés, egyszerűsítés) nem tud számot adni, tehát kivételesnek számítanak.
Az egyszerűsítő írásmód körébe soroljuk azokat az eseteket, amikor a két- és háromjegyű betűket csonkítva írjuk (roggyan - nem „rogygyan”); amikor (a szóelemző írásmód ellenében) szótő és toldalék találkozásakor (ággyal - nem „ágygyal”). Meg kell itt jegyezni, hogy a szóösszetételekre ez utóbbi egyszerűsítés nem vonatkozik: ott a szóelemzés elve érvényesül.
Ha három mássalhangzó találkozna, csak kettőt írunk le (a szóelemző írásmód ellenében), (tollal > toll + lal, nem „tolllal”). Ez azonban nem vonatkozik a családnevekre, az idegen szavakra és a szóösszetételekre. Az egyszerűsítő írásmód megnyilvánulásának tekinthetők azok az esetek is, amikor egyes különbségeket nem jelölünk, például dz-t és dzs-t röviden írjuk akkor is, amikor hosszan hangoznak, a zárt [ë]-t e-vel jelöljük, a rövid [á] hangot a-val írjuk, a két magánhangzó közt megjelenő [j] hangot elhagyjuk, az n + gy/ty betűk találkozásakor fellépő hasonulást – a betűkapcsolatok hagyományos megkötései miatt – szintén nem jelöljük az írásban. Az i-re végződő földrajzi nevek -i képzős származékainál nem írunk két i-t (pl. zamárdi). … stb. … stb. … stb. … Aki nem hiszi ezeket, az járjon utána!
***
10. Szóösszetételek értelmezése
Ezzel manapság sok pszeudo-kutató visszaél. Tetszés szerint vezetnek vissza „ősi” és „szakrális” jelentéseket összetett szavakat elemezve úgy, hogy közben a szavak tetszés szerinti elemeit emelik ki és tárgyalják hangsúlyozottan. Ezzel az asztrológiához, számmisztikához, és egyéb, felületes analógiákon alapuló jóslási és elemző módszerekkel operáló „tudományokhoz” hasonló következtetéseket vonnak le. Mindezt azért tehetik meg, mert a magyar alapnyelv rövid tőszavakból álló szókészlettel bírt, amikhez számos fogalomkör, minőség, egyéb jelentésbeli mellékág kapcsolódhat.
Egy verbális üzenetben mindig lehet találni valamilyen általános jelentésű szóelemet, amihez aztán tetszőleges egyéb, a szükségleteknek megfelelő fogalomkör kapcsolható. Soha nem láttam azonban olyan „szófejtőt”, aki pl. szakrális mélységek alapján elemzett volna olyan kifejezést, mint pl. „dehogyisnem” vagy „hogyisne”; vagy a „kicsoda”, ill. „micsoda” szavakat a „csoda” szóelemük alapján értelmezett volna.
Továbbá olyat sem hallottam még, hogy valaki az azonos alakú szavakat az ilyen értelmezésekben figyelembe vette volna. Ha figyelembe veszi, akkor nagy valószínűséggel önkényesen választja ki az értelmezést.
***
11. volna – lenne?
Beírtam egy keresőbe a „volna lenne” szavakat, és már az első oldalon kidobott egy ilyen mondatot:
„Ha a sárgatest hormon működésemmel baj volna lenne valami jele?”
Egy szakanyagban ezt írják róluk:
A volna : lenne kettősség kontrollvizsgálata
„A feltételes mód jelen idejében a van lét- és segédigét mind a volna, mind a lenne típusú alakok képviselhetik. Kettősségről csakis ebben az esetben beszélhetünk; olyankor természetesen nem, ha nincs lehetőség a választásra. Eleve kizárhatjuk tehát az elemzésből a feltételes mód múlt idejének volna segédszavát (pl. „Jobban tanulhattál volna”), illetőleg a ’válik vmivé, vmilyenné’ jelentésű lesz igének a feltételes módú formáját (pl. „Belőled kitűnő játékos lenne”).
A volna : lenne párról már az akadémiai nyelvtanban ezt olvashatjuk: „A van ige feltételes jelen idejeként nyelvművelőink szerint jelenre vonatkoztatva a volna, jövőre ellenben a lënne való […]. A valóságos nyelvhasználat azonban nem mindig így alakul, még nagy költőinknél sem” (Tompa 1961: 492). A Nyelvművelő kézikönyvnek szintén az a véleménye, hogy „a két igealak különválasztására vonatkozó régebbi nyelvhelyességi szabályt nem kell mereven értelmeznünk” (Kovalovszky 1985: 1244), ezért gondosan elkülöníti egymástól a nyelvhasználat bemutatását és saját ajánlásait (1243–4). A kézikönyv nyomán készült Nyelvművelő kéziszótárban írtakat a rövidítések feloldásával idézem: „Hagyományosan a volna a jelenre, a lenne a jövőre vonatkozik: ha nem volnék beteg, ott lennék holnap az előadáson. A mai nyelvben már nemigen érvényesül ez a különbség, a lenne a jelenre vonatkoztatva is használható. A választékos fogalmazásban a jóhangzás is befolyásolja, melyiket válasszuk. […] Szerény(kedő) kérdésben […] inkább a volna alak járatos: volna egy perced számomra?” (Grétsy–Kemény szerk. 1996: 628). A néhány hónapja megjelent leíró nyelvészeti egyetemi tankönyv, a Magyar grammatika szerint pedig a volnék : lennék pár tagjai között a funkcióbeli különbség csupán árnyalatnyi: „az előbbinek erőteljesebb a jelenidő-, az utóbbinak a jövőidő-vonatkozása, amit azonban a nyelvhasználók inkább csak a nyelvi kódexet képviselő munkákból tudnak” (Kugler 2000: 119).”
Személyes észrevételem, hogy a „lenne” egyrészt levezethető lehet a „lenni” és a „lesz” szavakból is, így érthető, hogy egyaránt helyesnek érezzük mind jelenre, mind jövőre vonatkoztatva. A „VOLNA” alakilag levezethetőnek tűnik a „van” és a „volt” szavakból is, ezért érthető, hogy mind a jelenre, mind a jövőre, sőt a múltra vonatkoztatva is használhatónak érezzük. („Jó volna, ha itt lenne most! = Jó lenne, ha itt volna most!”; „Ha most itt volna, akkor időben ott volna holnap is. Jó lett volna ezt megbeszélni vele.”)
Továbbá, a VOLNA szavunkkal szintén van egy érdekes összetételünk, mégpedig a „lett volna”. Ez a feltételes múlt időben használatos létigei összetétel – szemmel láthatóan a létigéből, a „lenni”-ből képezte múlt idejű melléknévi igenévből, és ugyancsak a létige „van” ill. „volt” alakjához köthető feltételes alakból. És ami még egy lapáttal rátesz az az, hogy ebben a szerkezetben a „lett” múlt idejű melléknévi igenevet még személyraggal is ellátjuk: „Ott lettem volna, ha lett volna pénzem.”
***
12. A magyar igeidőrendszerben nincs olyan önálló igeidő, hogy jövő idő, csak jövő idejű értelemben használt és jelennel kifejezetett szerkezetek – szoros kapcsolatban vagyunk ezen a téren a germán nyelvekkel!
Kivéve egyetlen, jövő idejű szavunkat: lesz.
Egy idézet ezzel kapcsolatban:
Helytelennek tartható-e a fog-os jövő idő, azaz a fog segédige használata jövő idő kifejezésére, azzal az indokkal, hogy a magyar nyelv hagyományosan a jelen idejű igealakokat használja a jövő idő kifejezésére?
A jövő idő kifejezésére a magyar nyelv az uráli alapnyelvtől kezdve alapvetően a jelen idejű alakot használta, de már nagyon korán kialakult egy új jövő idő, amely a bizonytalan vagy a jövőben befejezett cselekvést jelölte, azaz a latin prasens perfectum conjuctivinek vagy a futurum perfectumnak felelt meg; és keletkezett egy új segédigés jövő idő is, mégpedig a fog és a kezd segédigével. Később kódexeink szövegében ezek már megjelennek, sőt ritkán az akar és a kell ige is előfordul ilyen szerepben. Az összetett jövő idős szerkezet tehát már legkorábbi írott nyelvemlékeinkben is szerepel, nagyobb mértékben azonban csak a 18. századtól terjedt el, előbb a latin, majd a német hatása ezt elősegítette, erősítette. A német werden + főnévi igenév szerkezettel való párhuzama miatt tartották idegenszerűségnek, germanizmusnak.
A fog segédigéből és a ragozandó ige főnévi igenevéből álló, összetett jövőjű igealak hasznos és szükséges. Különösen olyankor van rá szükség, ha föltétlen, nyomatékos a közlés: le fogok vizsgázni; meg fogjuk nézni a filmet; illetve, ha valószínűséget fejez ki: „Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor”.
Vagyis – a magyar sem logikusabb ezen a téren, mint pl. az angol, mivel abban a nyelvben is csupán két önálló igeidő van, az egyszerű jelen és egyszerű múlt, míg az egyszerű jövő ott is hasonlóképpen segédigével képzett alak, sőt: szórendileg állító és kérdő alakban ugyanúgy is használhatjuk! Én fogom megtenni. = I will do it.; Fogod (te) olvasni? = Will you read it?
Azonban az angol sem kedveli ezt a szerkezetet! Javarészt más szerkezetekkel fejezik ki a jövő időt!
Továbbá – a német nyelvben ugyanúgy nem szokás használni a jövő idejű összetett alakot, mint a magyarban.* Ezen az alapon éppen hogy a jelen idő jövő kifejezésére való használatát tekinthetnénk germanizmusnak, nem pedig az egyesek által kifogásolt „segédigés” alakokat.
Vagyis – a magyar ebben sem logikusabb vagy következetesebb azoknál a nyelveknél, amiknek a káros hatásától féltik a magyart!
***
13. Függő beszédben jelennel utalunk a múltra.
A függő beszéddel kapcsolatos idegen nyelvi ismeretek számonkérése közkedvelt szokása a magyar nyelvtanároknak, mivel a magyar nyelv logikátlan sajátosságai között az is szerepel, hogy egy múlt idejű bevezető mondattal induló függő mondatban az egyidejűségre jelennel utalunk – sok (Magyarországon jelenleg is tanított idegen) nyelv azonban ebben az esetben múlttal utal a múltban lezajlott cselekvésre. „Megkérdezték, és az azt mondta, hogy dolgozik.”
Továbbá – ha a függő mondat a bevezető mondathoz képest ugyan jövő idejű, de az idézés időpontjában már egy elmúlt időpontra vonatkozik, akkor szintén jövő időt használunk egy olyan időpontra tervezett cselekvés kifejezésére, ami az idézés időpontjában már múlt időnek számít! „Még szilveszter előtt megkérdeztem, hogy meg fogja-e csinálni még 31-e előtt, és esküdözött, hogy mindenképpen kész lesz!”
***
14. Semmiképpen sem hagyhatjuk ki a kettős tagadást!
Sok nyelvtanár előszeretettel utal arra, hogy sok idegen nyelvben érvényesül a logika, mivel általában nincs kettős tagadás a nyelvekben (értsd: tagadás + tagadás = állítás), ellentétben a magyarral: „Nincs itt semmi.” (értsd: tagadás + tagadás = tagadás). Sőt, a mi rendszerünkben még a hármas tagadás is tagadás: „Nincs itt sem semmi.” (értsd: tagadás + tagadás + tagadás = tagadás).
***
15. Nem van = nincs.
A legtöbb nyelvben a létige tagadása E/3-ban, határozatlan alany esetén egyértelműen visszavezethető a létige alakjára – a magyarban nem. Nem van = nincs; nem vannak = nincsenek. Sőt – mivel a létigével és részeshatározó szerkezettel képezzük a birtoklást is, így a NINCS(EN) alak nemcsak létezésre, hanem birtoklásra is utalhat!
***
16. Tudnék egyet, de tudnám azt; várnék egyet, de várnám azt; ők vinnék azt, és én meg vinnék egy másikat; ők elhoznák azt, és én is elhoznám amazt…
Nos, azt hiszem ennyit a –nék/-nék témakörének logikusságáról…
***
17. „Suksükölés”, sőt: „tjuktjükölés” témájában is inkább idéznék valakit, ahogy többen is hasonlót idéznének, de lehet, hogy ugyancsak őt idéznék…
Nádasdy Ádám: A logika
[Magyar Narancs, 2000/10/26, p. 40]
(…) A suksükölés lényege, hogy ha a -t végû igéhez -j- kezdetû rag járul, akkor ez a t ugyanúgy cs-re vagy -s-re vált, mint a sztandard beszédben a felszólító módban. A művelt beszélőnek ezért úgy tűnik fel, hogy a suksükölő beszélő "összekeveri" a kijelentő módot a felszólító móddal (nem értsük = ne értsük, nem lássuk = ne lássuk). Csakhogy az igék döntő többségénél (a nem -t végűeknél) ezt maga a magyar nyelv "keveri össze", azaz nem különbözteti meg a kettőt se a művelt, se a műveletlen beszédben (nem nézzük = ne nézzük, nem bánjuk = ne bánjuk). Továbbá a -t végűeknél is a ragozás számos személyében megmarad a különbség: a magas hangrendű igékél csak a többes szám első személyében mutatkozik (értjük --- értsük), a többiben soha (vagyis nincs olyan beszélô, aki "összekeverné" az értem---értsem, értik---értsék stb. alakokat), a mély hangrendűeknél pedig az egyes szám harmadik személyben (látja---lássa), valamint a többes számban (látjuk---lássuk) stb.
Nem a nyelvtani kategóriákban van tehát a különbség e ponton a művelt és a vulgáris között, hanem a hangtani-alaktani megvalósításban. Nincs olyan magyar beszélő, aki ne tudná megkülönböztetni a kijelentő módot a felszólítótól (hiszen a legműveletlenebb sem keveri az értik---értsék párt). Másfelől az igék döntő többségénél (a nem -t végűeknél) mindenki, a legműveltebb is "összekeveri", azaz egybeolvasztja a kettőt.
A sztandard nyelvhasználatban az a sajátságos szabály érvényesül, hogy ha a -t végű igékhez -j kezdetű rag járul, akkor más lesz az eredmény attól függően, hogy ez a j a tárgyas ragozás (látja) vagy a felszólító mód (lássa) jele-e. Ez, lássuk be, kivétel, hiszen az igék többségénél e különbség nem létezik. A kivételt logikusan indokolni nem lehet, csak a hagyományra hivatkozva. Az ilyen kivételt rendhagyóságnak hívjuk. A művelt magyar tehát hurcol egy öröklött rendhagyóságot: a tjuktjükölést. A vulgáris nyelvhasználat éppen ezt a rendhagyóságot számolja föl, mondván: ha minden más ige egyformán viselkedik a -j kezdetű ragok hozzátételekor, akár kijelentő módú tárgyas ragozásról, akár felszólító módról van szó (bánjuk = bánjuk, nézzük = nézzük), akkor terjesszük ezt ki a -t végű igékre is, így egyszerűbb, tisztább, átláthatóbb lesz a nyelvtan. Logikus.
A suksüköléssel tehát nem az a baj, hogy nem logikus, vagy használója ne értené-érezné a magyar nyelv alapkategóriáit. A baj az, hogy különbözik a művelt szokástól.
***
18. A germanizmusok kedvelőinek – a magyar és német, mutató névmással használt többes számú részeshatározós eset gyakorlatilag egymás tükörképei!
A németben a „diesen Menschen” azt jelenti: ezeknek az embereknek (a részére), ill. a „jenen Menschen” azt jelenti: azoknak az embereknek. Vagyis – mind a magyarban, mind a németben a mutató névmást ugyanúgy és ugyanazzal a raggal látjuk el. A szerkezetek egymás pontos megfelelői! Érdekes módon, ezt soha nem tartották germanizmusnak!
***
19. Ha a felszólító mód helyett kijelentő módot használunk, akkor az szigorúbb parancsot vagy sürgetést fejez ki.
Pl. „Rögtön menj haza!” Vesd össze: „Rögtön hazamész!”
***
20. Kis ~ kicsi fokozása
Középfokban, felsőfokban ugyanúgy kisebb, legkisebb.
***
21. alsó – felső – külső – belső – szélső… fokozása
Térbeli helyzetre vonatkozólag, felsőfokban ezek nem kapják meg a felsőfok „–BB” végződését:
Legalsó, legfelső, legkülső, legbelső, legszélső…
Azonban, ha nem a térbeli, hanem átvitt értelemben használjuk őket, akkor képezzük a felsőfokukat szabályosan!
Lásd. „legfelsőbb bíróság”, „legfelsőbb fórum”, „legalsóbb néprétegek”…
***
22. Az –ú, -ű képzős összetett mellékneveket nem összetételükben, hanem szétválasztva fokozzuk:
Jóízű – jobb ízű, legjobb ízű
Ha azonban az ilyen melléknév átvitt értelmű, akkor a fokozás jele nem a melléknévi taghoz kapcsolódik!
Bőkezű – bőkezűbb, legbőkezűbb
***
23. Szófaji átcsapás, akár a többi nyelvben
Sok kritika éri pl. az angolt, hogy bizonyos szavak egyaránt lehetnek mind főnevek, mind igék ugyanazzal az alakkal. Ugyanez a helyzet a németben a melléknevekkel és határozókkal. Nos, a magyarban ugyanez a melléknevek és a főnevek szintjén jelentkezik. Sok olyan szavunk van, amelyekről csak akkor tudjuk eldönteni, hogy főnévnek tekintsük-e, vagy melléknévnek, ha szövegben vizsgáljuk őket.
Lásd puszta, magyar, özvegy, szegény, bolond…
***
24. „Őket” – tárgyakra utalva!
Többes szám 3. személyű visszautaló tárgyként dologra vonatkoztatva is az ŐKET személyes névmást használjuk az AZOKAT helyett!
„Ha vannak könyveid, légy szíves, mutasd meg őket! (nem pedig azokat)
Csak akkor használjuk logikusan, tárgyakra utalóan, ha kihangsúlyozzuk!
„Kiválasztottam néhány könyvet, és azokat szeretném kölcsönkérni.
***
25. Beépített többes szám jelzés a birtokos névmásokban, míg a nyelvtanunk a szabályos többes szám képzést nem preferálja…
A birtokos névmások a birtok többségét nem a szabályos –K, hanem az –I többesjellel fejezi ki!
Lásd: enyémek helyett enyéim.
***
… és még hosszasan folytathatnám…
Sajnos, akik folyton a magyar nyelv szigorú belső logikájára hivatkoznak a többi nyelvvel szemben, csak igen ritkán lapoznak fel nyelvtankönyveket, és általában nem tanulnak, nem tanultak idegen nyelveket, vagy beletört a bicskájuk, és azt hiszik, hogy mindez azért történt, mert a megtanulni kívánt nyelv nem olyan logikus, mint a magyar…
***
Folytatása következik… ha valaki ezután is a magyar nyelv minden nyelvvel szembeni logikusságával és felsőbbrendűségével előhozakodik…
3 komment
Címkék: magyar nyelv nyelvi logikusság
2012.08.11. 01:03
Komplex, 11 nyelvű (köznyelvi és szak-) EU SZÓTÁRAK
Képen: ALAPSZÓKINCS 11 NYELVEN – szerkesztette: VÁRLAKI TIBOR (TÁLENTUM SZÓTÁRAK)
Komplex, 11 nyelvű (köznyelvi és szak-) EU SZÓTÁRAK
AZ „ALAPSZÓKINCS 11 NYELVEN” szótárat Magyarországon 2004-ben adták ki, ami alig egy évvel az eredeti müncheni kiadás után történt (2003, Compact Verlag, München). Az előtt és azután több azonos rendszerű szótárat is kiadtak – ami azt jelenti, hogy az Európai Unió mégis csak tett lépéseket az irányban, amit még jóval 200 előtt 2002-re terveztek/ígértek, miszerint:
„Az Európai Unió brüsszeli központjában (1997-ben) határoztak arról is, hogy a bővítés (Csehország, Magyarország, Lengyelország befogadása) után 2002-ig meg kell oldani az Európai Közösség nyelvi problémáját.”
/Anyanyelv – Világnyelv – Bábel? – Mentsük meg a nemzeti nyelveket! – A „Nyelvek egyenjogúsága” vitanap (1998. április 30.) legépelt anyagai, és egyéb írások vallogatása. Szerkesztette és válogatta: Gergely Mihály. Kiadta: Hétkrajcár Kiadó, Bp. 1999./
A szótár készítői így írnak:
„Napjainkban egyre fontosabb szerepet kap az idegen nyelveken történő kommunikáció és információcsere. A hétköznapi életben is gyakran szükséges a különböző idegen szavak, kifejezések ismerete, elsősorban a nemzetközi kapcsolatok és az együttműködés fontossága miatt.
A Talentum Szótárak e kötete megbízható segítséget nyújt az Ön számára a legfontosabb európai nyelvek alapszókincsének megértésében. A több mint 20 000 szócikket tartalmazó kötet könnyen áttekinthető formában tartalmazza a leggyakrabban használt szavakat Európa 11 legjelentősebb nyelvén:
németül,
angolul,
franciául,
olaszul,
spanyolul,
portugálul,
hollandul,
svédül,
lengyelül,
csehül
és magyarul.
A szótár segítségével hatékonyan kommunikálhat minden külföldi ismerősével Lisszabontól Varsóig, Stockholmtól Rómáig.
A szigorúan betűrendes, MÁTRIXRENDSZERŰ FELÉPÍTÉS lehetővé teszi, hogy az adott szakkifejezést és fordítását a lehető legrövidebb idő alatt megtaláljuk - függetlenül attól, hogy a 11 európai nyelv közül melyikből származik a keresett szó.
Ez az első ilyen formában és ekkora terjedelemben összeállított szótár, ezért nélkülözhetetlen minden, idegen nyelveken kommunikáló ember számára.”
„Az egyes nyelvek különleges karaktereit a neki megfelelő betű szerint rendeztük el alfabetikus sorrendbe, pl. ă, mint „a”, illetve ł, mint „l”.”
***
A mátrix-rendszer lényege, hogy a szavak a kinyitott szótároldalpár bal szélén lévő oszlopban helyezkednek el abc-sorrendben, utánuk zárójelben a nyelv, amelyből származnak, pl. chyba (CZ) – (cseh), vagy helt (SV) – (svéd), stb.; a különböző nyelvek sora pedig az oldalpár legfelső sorában halad, rövidítésekkel: D, E, F, I, ES, …, és ezek alatt helyezkednek el a bal oszlop szóoszlopának adott nyelvi jelentései. Vagyis éppen az adott szónak az származó nyelvi oszlopában csak egy kihúzás van, mivel az szerepel a nyelvjelöléssel az alap szóoszlopban. Így báemely nyelvből keresünk is egy szót, csak egy oszlopban kell keresnünk, majd egy sorban szerepel az összes többi nyelvben előforduló (természetesen leggyakoribb) jelentése.
Bővebb információ:
http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/angol/szotarak_szaknyelvkonyvek/alapszokincs_11_nyelven
***
TOVÁBBI, AZONOS ELVEN FELÉPÜLŐ SZÓTÁRAK:
MŰSZAKI SZAKKIFEJEZÉSEK 11 NYELVEN
M.o.-n megjelent: 2002.
Bővebb információ:
http://www.libri.hu/hu/book/nyelvkonyv_szotar/mas_nyelvek/muszaki_szakkifejezesek_11_nyelven
ORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI SZAKKIFEJEZÉSEK11 NYELVEN
M.o.-n megjelent: 2003
Bővebb információ:
http://www.libri.hu/hu/book/szakkonyvek/orvosi/altalanos_orvostudomany/orvosi_es_gyogyszereszeti_szakkifejez esek
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS INFORMATIKAI SZAKKIFEJEZÉSEK11 NYELVEN
M.o.-n megjelent: 2005
Bővebb információ:
http://www.libri.hu/hu/book/computer_informatika/altalanos_ismeretek/szamitastechnikai_es_informatikai_sza kkifejezesek
Szólj hozzá!
Címkék: szótár szókincs EU
2012.08.11. 00:49
Brain Storming: Le a „ly”-vel! É’jj’en a „J”! – (aforizmák, egyebek)
Can a vacuum cleaner clean vacuum? - Being isn't doing, and doing isn't being. - A fordítás első aranyszabálya: Mindent meg lehet fogalmazni másképpen. - How do you spell "FBI"?
A nyelvtanulás sajnos nem olyan dolog, mint az egyszeregy vagy a másodfokú egyenlet megoldó képlete, sem nem olyan, mint a házépítés vagy a ruhakészítés - nincsenek olyan kész fogásai, amiket ha megtanulunk, akkor bármilyen adott területen fellépő feladattal vagy problémával megbirkózhatunk. A nyelvtanulás életforma - kell hogy legyen, ha komoly, gyakorlatilag is hasznos és felhasználható eredményt kívánunk elérni. Sokan nem így gondolják, mivel iskolai, szabályozott keretek közötti módon sajátítottak el valamit, amit gyakorlati nyelvtudásnak is lehet vagy szokás nevezni. Véleményem szerint ez az út sokkal inkább hasonlít a rabszolgamunkára, mint a könnyed testedzésre, attól függetlenül, hogy esetleg a végeredmény ugyanaz lehet, míg azonban az egyik pihentető, lazító, kihívást jelentő, addig a másik fáradtságos, unalmas, esetenként léleknyomorító. Mindenképpen nehéz, de mást jelent a nehézség, ha pld egy Marathóni táv lefutásáról vagy egy három órahosszat tartó mosogatásról van szó.
Ha képesek vagyunk vállalni a nyelvtanulás nehézségeit, akkor olyan felfedezésekre és örömteli pillanatokra lelhetünk, amiket a következőkben olvashatók némiképp tükrözhetnek.
Ajánlom e gyűjteményt azoknak, akik még nem, akik már, és akik már nem tanulják vagy tanítják a nyelvet.
***
1. A nyelvtanulás sokszor azért nem hatékony, mert azok tanítanak, akik a nyelvet már tudják, és a tankönyveket is olyanok írják, akik már nagyon jól ismerik a nyelvet. (Brain Storming)
***
2. I shall have to put up with a few catepillars, if I want to see butterflies. (Antione Saint-de-Exupéry - The little Prince)
***
3. A beszéd elsősorban az önkifejezés, és nem pedig az információcsere eszköze. Nagyon keveset mondunk másoknak azért, mert kíváncsiak rá. (Brain Storming)
***
4. Nem akkor tudunk egy nyelvet, amikor megértjük a szavait, hanem akkor, ha a szavak közötti szüneteket is megértjük.
("AZ ÉN MOZIM", MV.: Friderikusz Sándor)
***
5. Beautiful isn't beautiful if "U" aren't in it. (Brain Storming)
***
6. - There is a word in Newspeak, - said Syme. - I don't know whether you know it: duckspeak, to quack like a duck. It is one of those interesting words that have two contradictory meanings. Applied to an opponent, it is abuse; applied to someone you agree with, it is a praise. Unquestionably Syme will be vapourized, Winston thought again. (Eric Blair, as George Orwell - „1984”, 48.o.)
***
7. Reggelire megittam két teáscsészét. (félrefordítás; Brain Storming gyüjtése)
***
8. Buch macht dumm / Studium ist Opium!! (=„A könyv butít, a tanulás ópium!!” - A Nyugat-Berlini Szabadegyetem fala, '68, nyár)
***
9. Can a vacuum cleaner clean vacuum? (Brain Storming)
***
10. Canadians are all eskimos. (Pat MacDonald)
***
11. A "BUY" nem azt jelenti magyarul, aminek kiejtjük, bár a bájjal elég sokmindent meg lehet vásárolni. (Brain Storming)
***
12. No matter how fast you are, there's always somebody faster. („The fastest gun alive”; vadnyugati mondás)
***
13. Elesett a biciklivel, mert eltörte a lábát. (félrefordítás, Brain Storming gyüjtése)
***
14. If everybody minded their own business, the world would go round a deal faster than it does. = Ha mindenki a saját dolgával törődne, a világ jóval gyorsabban forogna, mint így. (Huron's Checkbook 6000, Salamon Gábor, Zalotai Melinda, Biográf kiadó, 64.o.)
***
15. 1000 emberből annyit nem érdekelnek a nyelvek, mint ahány tud is egy nyelvet. - Egyet. (Brain Storming)
***
16. I may be late, but I look good. (Johny Bravo)
***
17. Magyar nyelven beszélni egy franciának olyan feladat, mint sajttal fát vágni. (Brain Storming)
***
18. No man is like a priest. Priests aren't even priests when they comes to a woman. (Mark Bailey, "Unbelievable truth")
***
19. A látványos dolgokat nem érdemes megfogalmazni. (Brain Storming)
***
20. Life begins when you're single. (Stephen Appleby - Normal Sex)
***
21. Manapság már sajnos nem olyanoknak kell tankönyvet írni, akik akarják is a nyelvet tanulni. (Brain Storming)
***
22. "The only trouble with the Yanks is that they are over-paid, over-sexed, and over here." = Az a baj az amikkal, hogy túl sokat keresnek, túl sokat törődnek a szexszel, meg az, hogy itt lebzselnek. (Modern mítoszok, 30.o.)
***
23. Nem lehet két anyanyelve az embernek, mint ahogy két anyja sem. (Brain Storming)
***
24. Until they become conscious they will never rebel, and until after they have rebelled they cannot become conscious.
(Eric Blair, as George Orwell - „1984”, 61.o.)
***
25. Csak azt tudod szavakkal kifejezni, hogy nem tudod magad szavakkal kifejezni. (Brain Storming)
***
26. I'm a cat, I think … miew. Yes, I'm a cat. (Sylvester - Loony Tunes)
***
27. Being isn't doing, and doing isn't being. (Brain Storming)
***
28. When you were a young man we were all living in the treetops. (Eric Blair, as George Orwell - „1984”, 75.o.)
***
29. Sex with sacks. (Brain Storming, Dolly Busterről)
***
30. 'Good morning, God' is not 'Good God, morning!' (Roger Johnson)
***
31. Nyelvtanítási elv(em): Inkább keveset, de alaposan; mint sokat, de alaptalanul. (Brain Storming)
***
32. Once is not habit. "Egyszer nem szokás." (Francia mondás)
***
33. Az angolban és a délalföldi, Szeged-környéki tájszólásban van a legtöbb [ ö] hang. (Brain Storming)
***
34. If you can't beat 'em, join 'em. = Ha nem tudsz kifogni rajtuk, lépj be közéjük. (Angol-Magyar Szleng-szótár, András T. László, Kövecses Zoltán, 156.o)
***
35. Az angoloknak csak a nyelve érdekel, az nem, hogy mit kóstolnak vele. (Brain Storming)
***
36. We can talk about sex without any complication - or any sex. (Stephen Appleby - Normal Sex)
***
37. Aki valaha is tanított óvodásokat az tudja, hogy olyankor jobban kell szeretni a gyerekeket, mint amit tanít. (Brain Storming)
***
38. I was very young when I was born. (Accents)
***
39. Megkérdezték tőlem: - Úgy hallottam, hogy a nyelvtanulásban a beszédértés képességét a legkönnyebb / könnyű elsajátítani. Igaz ez? - Igen. Azt a legkönnyebb. De már azt is nehéz. (Brain Storming)
***
40. If I were a human being, I wouldn't even own a dog. (Snoopy)
***
41. Az angol utókérdések képlete : Állítás + Tagadás = Kérdés (Brain Storming)
***
42. No matter how hard you try, you just can't bounce a croquet ball. (Snoopy - Lucy)
***
43. LE A "LY"- VEL! É[jj]en a "J"!! (Brain Storming)
***
44. Birota ignifero latice incita. (egyházi latin kifejezés a motorkerékpár jelölésére = tüzet hordó folyadékkal hajtott kétkerekű jármű)
***
45. Ő az egytlen Shakespeare-életmű kutató, aki nem tud angolul. (Brain Storming)
***
46. If you kept the small rules you could break the big ones. (Eric Blair, as George Orwell - „1984”,107.o.)
***
47. Még a felesleges szavakat is meg kell tanulnunk, hogy tudjuk, mi az amire nincs szükségünk. (Brain Storming)
***
48. I love me, I love me not, I love me, I love me not … (Stephen Appleby - Normal Sex)
***
49. It'sn't the right form, so I'ven't got good English. (Brain Storming)
***
50. Once upon a time they lived happily ever after. (Snoopy - Charly Brown)
***
51. 10.000 emberből 9.900 szeretne egy nyelvet tudni, 8.000 akar, 7.000 szeretne tanulni, 800 tanul, 60 tanít, 20-nak használnia kellene, 5-10 megél egy nyelv tudásából, ... és hány tud egy nyelvet? Egy…talán. (Brain Storming)
***
52. "ENGLISH SPOKEN HERE - AMERICAN UNDERSTOOD" = "Itt beszélnek angolul és értenek amerikaiul." (felirat egy boltban, valahol Európában, Modern mítoszok, 290.o.)
***
53. Ha nem beszélnénk, nem alakultak volna ki vallások sem ... sem tudomány. (Brain Storming)
***
54. In this game that we're playing, we can't win. Some kinds of failure are better than other kinds, that's all. (Eric Blair, as George Orwell - „1984”,112.o.)
***
55. Nyelvet csak az tanuljon, akinek van. (Brain Storming)
***
1. I like to dress up in women's clothing! - I expect that's because you're a woman. (Steven Appleby: Normal Sex)
***
56. MIR-age’s been a mirage by now. (Brain Storming)
***
57. You're the only person I know who can use up a whole day in five minutes. (Charly Brown - to Snoopy)
***
58. Mrs. Parker has got two daughters, a girl and a boy. (félrefogalmazás, Brain Storming gyüjtése)
***
59. Better to drink and be unwell than not drink and be unwell. = Jobb inni és nem jól lenni, mint nem inni és nem jól lenni. (montenegrói mondás )
***
60. A nyelvelsajátítás folyamatában az ember először arra figyel oda a szövegben, amit ért, a vége felé pedig arra, amit nem (ismer). (Brain Storming)
***
61. (…) Kian lifted his nose and sniffed the air. - Yes, I do. And a wonderful fragrance it is - like perfume. - Tom bent toward his friend and, with a smirk, spoke quietly. - Maybe the princess farted. (…) (Harold Bakst - The strange voyage of Kian the Mariner, 74.o.)
***
62. Ne fogalmazz szó szerint! (Brain Storming)
***
63. Just because you're happy doesn't mean you'll be happy tomorrow. (from Snoopy)
***
64. LOVE ~ LÓVÉ (Brain Storming)
***
- Well, I'm here to study. - This is college. No one studies. (Elizabeth Faucher - "Charles in charge", 7.o.)
***
65. FUCK YOU VERY MUCH! (Brain Storming)
***
66. No matter how hard you try, you can't bend a potato chip. (Snoopy - Linus)
***
67. A magyar egy fickósabb népség, mint az angol. Ez még a helyesírásban is megnyilvánul: a magyarban hemzsegnek a vesszők, az angolban viszont alig használják. (Brain Storming)
***
68. It is better to think of yourself as a corpse. (Eric Blair, as George Orwell - „1984”,113.o.)
***
69. GOD GaOlDsus into this world. (Brain Storming)
***
70. No matter how hard you try, you can't bend a cracker. (Snoopy - Linus)
***
71. He - sometimes - never gives up. (Brain Storming)
***
72. The man who wasn't Darwin. (Alfred Russel, Wallace-ról)
***
73. A fordítás első aranyszabálya: Mindent meg lehet fogalmazni másképpen. (Brain Storming)
***
74. Csak kínaiból vizsgáztam. Akartam japánból is, de amikor megtudtam, hogy ki lesz a vizsgáztató, úgy megsértődtem, hogy el se mentem. A vizsgáztatóm meg, amikor megtudta, hogy Lomb Kató fog nála vizsgázni, úgy megijedt, hogy el se mert jönni. (LOMB KATÓ, ' 96. dec., 16 nyelven tud, 1909-ben született)
***
75. A kedd este olyan, mint egy köménymagos sütemény. (félreforditás, Brain Storming gyüjtése)
***
76. It's too hard to feel sorry for yourself, when you're happy. (from Snoopy)
***
77. Szeretnék zsonglőr lenni, és angolul már tudok. (Brain Storming)
***
What's the name of Mickey Mouse's girlfriend? = Mi Mickey Egér barátnőjének a neve? (Jelszó a Bastagne-környéki amerikai csapatok között a II. vh.-ban)
***
78. Winnie-the-Pooh: To bees or not to bees? (Brain Storming)
***
79. Vagyis: a "sem"-nek semmi nem felel meg (az angolban). (Kovács, Lázár, Merric: "Az angol nyelv lexikona", 82. fej., az "is" és a "sem" fajtái, 288. o.)
***
80. Az igeidő úgy táncol, ahogyan az időhatárrozó fütyül. (Brain Storming)
***
81. Inequality was the price of civilization. (Eric Blair, as George Orwell - „1984”, 168.o.)
***
82. An American: "WE love US." (Brain Storming)
***
83. I'm hurry when I' m late. = Amikor kések sietek ("Képes angol szótár kezdőknek", J.-C. Sentencal '89.)
***
84. I've got a skizo younger sisters. (félrefogalmazás, Brain Storming gyüjtése)
***
85. A twelve-volume biography of Beethoveen in comic-bokk form … (Snoopy - Schroeder)
***
86. Az angolul felolvasás akadályai a betűk. (Brain Storming)
***
87. Scrap iron and wastepaper top the exports leaving New York harbour. We are the Saud-Arabia of trash. (Noel Grove, National Geography, 07. 94., page 98., "Recycling")
***
88. "- Like a virgin -" Madonna. "- Oh, yes...like -" Pope John Paul. - (Brain Storming)
***
89. When I grow up Mum I want to be an inflatable doll. (Stephen Appleby - Normal Sex)
***
90. MAKE LOVE, NOT AIDS! (Brain Storming)
***
91. How do you spell "FBI"? (Toy Story 2)
***
92. A nyelveket nem lehet megtanulni, legfeljebb megszokni. (Brain Storming)
***
93. Don't shoot! I ain't Dilinger! (felirat amerikai autók hátulján, amikor egy Dilinger nevű gengszter fejére vérdíjat tűztek ki)
***
94. Kaptam egy magyar-kínai fordítógépet, de nem tudom használni, mert a használati utasítása japánul van. (Brain Storming)
***
95. When you and Mom were planning Douglas, what exactly did you have in mind? (Elizabeth Faucher - "Charles in charge", 122.o.)
***
96. Az intonáció és az élet közötti összefüggés: az intonációban a hangsúlyon van a lényeg, az életben pedig a lényegen van a hangsúly. (Brain Storming)
***
97. I can see her another time. - Oh, sure. Like Halley's Comet. (Elizabeth Faucher - "Charles in charge", 119.o.)
***
98. Addig jár a köcsög a nyelvtanárhoz, amíg a nyelvet töri. (Brain Storming)
***
99. You're the only dog in the world who has ever benn whistled in to supper by Beethoven's F-minor sonata! (Schroeder - to Snoopy)
100.A szeretkezés is BEÁLLÓ cselekvés. (beálló cselekvés: nyelvt., a beálló szándéktól függő vagy pedig biztosnak, valószínűnek tartott, határozottabb vagy közelebbi időpontban bekövetkező cselekvés) (Brain Storming)
101.Neither theatres nor department stores are far if you have a car. (-?- Brain Storming gyüjtése)
102.Ne csak told, hanem WHO'S THIS! (Brain Storming)
103.When God made Gwendolyn Pierce, he knew he was God. (Elizabeth Faucher - "Charles in charge", 114.o.)
104.Úgy döntöttem, hogy leszokok a tüdőrákról... még dohányzást kapok tőle. (félrefordítási, Brain Storming gyüjtése)
105.If you could bottle it, you'd make a fortune! (Elizabeth Faucher - "Charles in charge", 136.o.)
106.A nyelvtanulás olyan, mint egy hangszer használatának megtanulása. (Brain Storming)
107.When Douglas was born, was the circus in town? (Elizabeth Faucher - "Charles in charge", 122.o.)
108.A filozófiai (és talán a NEW AGE) irodalmat könnyű fordítani, ugyanis akármit is írsz, a megrendelőd úgyis azt fogja kiolvasni belőle, amit akar. (Szóval ennyi erővel ő is fordíthatná.) (Brain Storming)
109.Azt hiszem ABC-sorrend-túladagolásom van ! (Országh Lászlóról, Brain Storming)
110.If he begot he won't be bigoted. (Brain Storming)
111.TURN ON, TUNE IN, DROP UOT. = Fordulj önmagadba, hallgass a belülről jövő hangokra, aztán dobd el az egészet!
(Yippi felfogás)
112.Am I liked or loved by GOØDS that I like/love? (Brain Storming)
***
113.BUY NOW, PAY LATER! ( = Most vásárolj, fizetni ráérsz!) (a hitelkártya lélektani fogása)
***
114.(…) signature : S. ELLMORE = Chicago Times, 1890 ősze, egy a híres indiai kötéltrükkről szóló hosszú cikk végén. Később kiderült, hogy a cikk csak kitaláció, az aláírás pedig egy kifejezés: "sell more" vagyis:"csalj jobban" (többet). Az eredeti cikkíró John Wilkie. (Ráth-Végh István: A könyv rövid története)
***
115. "FERDÍTÉS ANGOLRÓL MAGYARRA"
Több nyelvvizsgázó elképzelhetetlennek tartja, hogy fordításra 0 pontot kapjon, amikor az egész szöveget lefordította. Az alábbiakban szerepeljen itt néhány gyönyszem annak illusztrálására, milyen széles skálájú nyelvi leleményre ihlethet egy viszonylag egyszerű mondat. A szóban forgó mondta egy angol újságcikk legelső mondata volt és így szólt:
A Dinky Toy van bought for six pence (2 1/2 p) just before the Second World War made a record 12.650 pounds at auction yesterday.
Dinky - do not translate
2 1/2 p = 2 1/2 új penny
A mondat helyes fordítása:
Nemsokkal a második világháború kitörése előtt hat pennyért (2 1/2 új penny) vásárolt Dinky játékautó (furgon) 12 650 fontos rekordáron kelt el egy tegnapi árverésen.
Az alábbi fordításokat szöveghűen, mindennemű változtatás nélkül közöljük:
- Egy játékautó került eladásra 2,5 fontért mielőtt a második világháború rekordot döntött 12.650 fonttal egy tegnapi árverésen.
- A második világhábború előtt készült12650 fontos rekordárú Dinky játék teherautót vettek 6 pennyért tegnap az árverésen.
- A ll. világháború után készült Dinky játékvagon 12650 új penniért kelt el egy tegnapi árverésen.
- Egy Dinky játékteherautót megvettek 6 új penniért pont mielőtt a második világháború egy 12,650 font rekordot állított egy tegnapi aukciót.
- Tegnap egy árverésen egy Dinky játékteherautóért, egy hat pennyst adtak, míg a második világháború előtt 12650 fontos rekordot állított fel.
- Tegnap egy Dinky játék teherautót vásároltak meg az árverésen új pennyért, előtte a ll. világháborúban döntött rekordot, 12,650 fonttal.
- Egy Dinky játékteherautót 6 pennyért vásároltak meg, (éppen azelőtt, hogy a ll. világháború rekordot állított fel (12,650 font) egy tegnapi aukción.
- Egy dinky teherautót 6 pennyért lehetett venni mielőtt a második világháború rekordot állított 12.650 fontosat egy tegnapi árverésen.
- A Dinky játékautót 6 penny-ért lehetett megvásárolni, mígnem a második világháborúban 12,650 fontot adtak egy árverésen.
- 10. A Dinky játék teherautó 2 1/2p-ért lehetett megvásárolni a ll. világháború tegnapi árverésen alkotott feljegyzése előtt, miszerint 12,650 font az ára.
- 11. Egy Dinky játékautó vásárolt 6 újpennyért a második világháborúban készült lemezt egy tegnapi aukción 12.650 fontért.
- 12. Egy Dinky toy teherautót (játék teherautó) megvásároltak 6 pennyért éppen mielőtt a Second World war (a Második Világháború) 12,650 L-os rekordot ért el az árverésen tegnap.
- 13. A Dinky játék a tegnapi árverésen egy furgonnyit vásárolt, rekord áron, L 12,650-ért, hatpennys érmékből, melyek már a második világháború előtt készültek.
- 14. Egy Dinky Toy teherautót, mely hat új penny-be került és a ll. Világháború előtt gyártott a tegnapi jegyzőkönyvbe L 12,650-ért elárvereztek.
- 15. Egy Dinky Toy előcsapat hat új pennybe kerül éppen mielőtt a ll. Világháborúba készített feljegyzés 12,650 fontért árvereztek el tegnap.
Megjegyzés: elgondolkodtató, hogy a fenti 15 példát mindössze 300 nyelvvizsga dolgozatból gyűjtöttük!
(ITK, Angol Írásbeli dolgozatok - "B"-vizsga alapfok, középfok, felsőfok
- Javítás és értékelés az állami nyelvvizsgán)
***
115. Az angol nyelvben az ABC a legutolsó dolog, amit tudni érdemes. (Brain Storming)
***
BRAIN STORMING, valamikor még XXI. sz előtt….