Válogatás a saját házam tájának stilisztikai érdekességeiről és csusszanásaiból…

Kép forrása: http://homeservershow.com/wp-content/uploads/2009/02/ooops.jpg

A következőkben a családi körben összegyűjtött stilisztikai csuszásokról és érdekességekből adok közre egy csokrot – ezek többségét én magam „követtem el”, egy részét exnejem (művelődésszervező, főiskolai diplomás, adminisztrációs beosztású közalkalmazott), és egy párat a fiam.

1. „ez így jó így” – („ez így jó” és „ez jó így” kombinációja)
2. „sziporkázó napsütés” – („sziporkázó napsütés” – google-szám:79.200; „szikrázó napsütés” - google-szám:57 100; tipikus „átesés a ló túlsó oldalára”: akkori megítélésem alapján úgy véltem, hogy a „sziporkázás” elsősorban a „szellemeskedés” szinonimája lehet csak)
3. „mikor óta” – („mikortól” és „milyen időpont óta” keveréke)
4. „ekkortól” – („ettől kezdve”; „ettől az időponttól”; „ekkor kezdődően” stb., keveréke)
5. „a magyarok mindig egyenáramot használnak többnyire” – („többnyire mindig…” bár ez csak egy állandósító és egy bizonytalanító határozó egymásmellettisége miatt hangzik furcsán)
6. „a „for” időtartalmakra vonatkozik” – („időtartamokra”)
7. „A vasúti pályaudvar az a hely, ahová a vasúthálók befutnak.” („… ahol a vasúthálózat összefut”)
8. „ne felejts el hálát mondani” … (köszönetet mondani, hálálkodni kombináció)
9. „y-ra végződésű” – („y-ra végződő” és „y végződésű” keveréke)
10. „lemutatom, hogy kell csinálni” – („leírom, hogy…” és „megmutatom, hogy…” keveréke)
11. „nincs volt?” -  („nem volt?” helyett)
12. „ez jónak tűnődött” (tűnt helyett, valószínűleg az „Azon tűnődtem, hogy ez jó”, vagy látszott helyett)
13. „Mi a különbség aközül?” – („a kettő között” – „azok között” kombináció)
14. „ez * a „to” után jön még egy „too”” – (*után!)
15. „Ablakot nyissanak ki legyen szíves.” – („Nyissanak ki egy ablakot, legyenek szívesek!”)
16. „összesen az állandót” – (a „nem nézik állandóan az összeset”-ből)
17. „lassan eljön az ebédidő ideje” – („Lassan itt az ebédidő / ebéd ideje.”)
18. „Ami jó, azt kipipázzuk!” – (, „kipipáljuk”!)

***

19. „Szeretnénk annyival olcsóbbat fizetni” – („olcsóbbat/olcsóbban venni” és „kevesebbet fizetni” keveréke)
20.  „Emeld föl a hónod alját!” – („Emeld fel a karod!” – és a beszélő a másik hóna alatt akart vmit tenni))
21. „egy-kettőt elfogadtam volna köztük” – („volt köztük egy-kettő, amit elfogadtam volna”)
22. „volt ma már behúzva az orrod?” – („beverve” és „behúztak már neked” keveréke)
23. „Erinek kérdezte az állatorvos” – („Erinek mondta…” és „Eritől kérdezte” kombinációja)
24. „Tudod, mim fázik? A belsejem!” – (Érdekes megközelítés – az ember, amikor arról beszél, hogy mije fázik, akkor egyszerű személyragos birtokos esetet használ: kezem, fejem, fülem, karom, hátam, lábam, stb.. Ha azonban inkább a teste BELSEJE az, amit hidegnek, lehűltnek érez, akkor a teste BELSEJÉRŐL beszél, így természetes az adott szóhasználati forma. Mondhatná azt is, hogy a „BELSŐM”, de ez inkább a közkeletű „bicikli-belső” kifejezéshez hasonló csengése miatt hatna furcsán.)
25. „az egész osztály fölmorog” – („felmordul” és „morog” keveréke)
26. „nem bírnám ezt a hétfői kujtorgást” – (= a dolog érdekessége az, hogy itt a beszélő „hétvégi” kujtorgásra gondolt. Pusztán az időhatározó hasonló hangzása vezette félre a beszélőt, de így már felismerhetetlenné vált a tartalom!)
27. „aluszol” – (az „aludni” ige ragozása gyakorlat okoz ilyen elcsúszásokat)
28. „… mert annak megmondták neki” – („annak megmondták” és „megmondták neki” kombinációja)
29. „tehát olyan, csak egy cső gyakig …” – („gyakorlatilag” helyett)
30. „tudod, mit volt megbeszélve” – („tudod, mit beszéltünk meg” és „tudod, mi volt megbeszélve” kombinációja)
31. „végigfutott az izzadtság a hátamon” – („hideg” helyett)
32. „Szeretem a gapefruit.” – (Akár a Galla-féle „automatikus tárgyeset”, pl.„Szeretem a sajt.”)
33. „megfosta az Isten lábát” – („megfogta” és talán a „megmosta” kombinációja)
34. „tudod mire megkérnélek?” – („Tudod mire kérnélek meg?” és a „Megkérnélek valamire” kombinációja)
35. „Bözsikének is közöltem …” – („B.-vel is közöltem” és „B.-nek is mondtam” kombinációja)
36. „tojás nagyságú jégeső esett” – (a magyarban ezt így mondanánk: „tojás nagyságú jegek estek”)
37. „nem kisebb B. tőlük” – („nem kisebb B. náluk”)
38. „majd ha úgy vérezik, mint anyáé … – (itt természetesen egy sebről volt szó!)
39. „B., annyit megkérhetnélek, hogy add ide a távirányítót?” – („annyit kérhetek tőled…” és „arra megkérhetnélek” kombinációja)
40.  „Kérehetek még?” – (a „Kérhetek még?”, „Kérek még!”, „Ehetek még?” kombinációja)
41. „az is lent a kocsiban maradt” – („az is lent maradt, a kocsiban”; az idézett szerkezet az „az is lent maradt” és „az is a kocsiban maradt” szerkezetek összevonása, de tagolás nélkül – a magyarban természetesen nem számít szokatlan dolognak az idézett szerkesztés: „az is lent, a kocsiban maradt”. Azért került feljegyzésre, mivel tagolás nélkül hangzott el, vagyis nem szerepelt benne az, amit írásban vesszővel szoktunk jelölni.)
42. „megehetem mind kekszet?” – („megehetem az összes kekszet?” és „megehetem mind a kekszet?” kombinációja)
43. „nem fogok elmélyülni” – (elsüllyedni helyett)

***

Brain Storming, 2003-2005