Ami HASONLÓ az nem HASONLÍT?

Kép forrása:

http://portal.unesco.org/education/en/files/56003/12036861033languages.jpg/languages.jpg

***

Idézet egy vitaindító fórumbejegyzésről, még 2007 januárjának végéről a Nyelvészfórum-ból:

http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?p=5219#p5219

„…elmesélem mit láttam ma - ha nem a fal előtt ülők, hátrabukok a székkel...

Óvodás gyerekek szülőinek tartott bemutató óra (mifelénk már hálóval fogdossák a gyerekeket, hogy meglegyen a létszám) - Feladat (4. osztályosokkal): Táblán feliratok: "egybevágó", "hasonló", "hasonlít" - alatta pedig képek: vannak olyanok, amik ugyanolyanok, vannak, amik arányosan kisebbek, vannak amik vmelyik irányban torzítottak. A feladat lényege a tanárnő elmondása alapján: "Keressétek meg azokat, és kössétek össze, ami egybevágó, ami hasonló, és ami hasonlít."

Vagyis: a "hasonlít" meg a "hasonló" szavakat szófaji különbség alapján tkp. külön jelentéssel látta el, és meg is magyarázza. Vagy csak én érzem hülyén, hogy itt valami látszólagosan logikus, de egyébként egy... hogy lehet ezt minősíteni?”

A felvetés egy mintegy 140 hozzászólásnyi vitát gerjesztett!

 A végszó így hangzott:

http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?p=5358#p5358

„Összegzésképp:

A hasonló és a hasonlít közti különbség matekórán (bárhol bármilyen matematikával kapcsolatos közegben) nem szófaji, hanem szaknyelvi. Egyszerűen van a matematikában olyan, egyébként teljesen korrektül definiált, szakszó, hogy hasonló. Igei alak nincs hozzá (nincs hasonlít terminus). Az ABC háromszög hasonló DEF-hez. Ez van: 'hasonlónak lenni'.

(Vagy "DEF hasonló ABC-hez", vagy "van olyan hasonlósági transzformáció, mely ABC-t DEF-be viszi", ragozhatnám még. De hasonlít vagy ehhez hasonló ige nem szerepel egyikben sem.)

Ha az egyetemi/főiskolai hallgatóknak már mindenről kész fogalomrendszerük lenne (ahogy BS fogalmazott), nem nagyon kellene már egyetemen/főiskolán tanulniuk... varasdi példái: csoport, gyűrű, háló nem jönnek elő hamarabb (esetleg vmi hardcore specmaton, ezt nem tudom). A matematikus és a matektanár között sincs akkora különbség...

A csoport, gyűrű, háló, test szavakat mindenki ismeri, több jelentésben is. Aztán jön a matematika, és hozzáad egy újabb jelentést, vmi bonyolult fogalmat köt hozzájuk (most mindegy mit). Joga van hozzá, ahogy a kémiának is pl. az alkohol, só vagy a kötés szónál.

Továbbra is érteni fogjuk, hogy 'a hálóban kötött ki a labda' vagy a 'hálóba beleakadt a vidra' -- és nem vmi algebrai izére fogunk ilyenkor gondolni. Matekórán ellenben igen, ott vmi algebrai izé lesz a háló, semmi köze sporthoz vagy halászathoz. Szakszó.

Szaknyelvi kifejezések minden tudományágban, szakmában vannak.

És minden tudományág (avagy szakma) eldönti, hogy a köznyelv mely szavait használja speciális jelentésben és hogyan. Nem paradigmákat vesz át, hanem szavakat, kifejezéseket. Attól, hogy van hasonló meg csoport, nem kell, hogy legyen hasonlít meg csoportosít -- vmilyen speciális matematikai jelentéssel. Ahogy nincs is. (Mellékesen megjegyzem, h a csoportok témakörében nem is tudom elképzelni, mit jelenthetne a csoportosít tárgyas ige.)

Viszont maga a tudományág a köznyelvből átemelt szavakból egész paradigmákat is építhet, ha erre szüksége van (lehet, h idézőjelbe kéne tennem a "paradigma" szót, inkább szóbokor): hasonló, hasonlóság, hasonlósági transzformáció, stb vagy csoport, félcsoport, részcsoport, stb.”

***

Az előző bevágásra azért volt szükség, mert nyelvi, fogalmazási, fordítási szempontból is igen fontos fogalom a hasonlóság. Fordítás során az egyik nyelven megfogalmazott gondolatot tartalom- és (amennyire lehet) formahelyesen igyekszünk visszaadni egy másik nyelven. Van olyan tábor, melynek tagjai – józanul! – elsősorban a tartalmi egyezést tartják szem előtt; és van olyan tábor is, amelyben a „hiteles és pontos fordítás” egyszerűen a lehetetlen paradoxonok és nevetséges oximoronok egyik fajtája; ők azok, akik szerint minden fordítás ferdítés, vagyis pontosan fordítani nem lehet, és minden fordítás más tartalommal bír, mint az eredeti.

A kiegyensúlyozott álláspont természetesen az, hogy fordítás során ugyanazon értelmezést kell megpróbálni elérni a célnyelven is, mint amit a forrásnyelven megfogalmazott tartalomban olvashatunk. A formai transzformáció pontossága csak akkor fontos, ha a célnyelven is csak vagy elsősorban ugyanazon grammatikai vagy frazeológiai forma a legpontosabb megfelelője az adott tartalomnak. Lehetséges azonban, hogy a fordító ugyan pontosan érti a forrásnyelvi tartalmat, a megfogalmazásához azonban lehet, hogy nem ismeri a megfelelő formát – ekkor szoktak a fordítók ahhoz a gyakorlathoz folyamodni, amit a felidézésben elakadt memória-tartalmakkal kapcsolatban szoktak említeni a mnemotechnikával foglalkozó szakemberek: „Ha nem tudod pontosan, hogyan kellene mondanod, akkor mondj valami hasonlót!”. A fenti BS-fordítási elv is tkp erről szól – adott szövegkörnyezetben egy tartalom megfogalmazására számos lehetőségünk van, amiből válogathatunk, és a fordítónak tkp az a feladat, hogy a lehetséges formák közül kiválassza a szövegkörnyezetbe leginkább megfelelőt. A formákkal persze adott esetben „manipulálni” is lehet, vagyis az egyik megfogalmazási forma néha másfelé tereli az értelmezés jellegét, mint egy másik lehető fogalmazási mód. Míg azonban egy egymondatos példa esetében ez általában elég jól nyomon követhető, a szövegek fordításánál azonban a szöveg a fő mérce, és az fogja meghatározni, hogy az adott forma menyire térhet el a gondolatfüzér menetétől. Másképpen megfogalmazva: ha a mondatok megformálása szintjén ugyan lehetnek nagy egyéni különbségek az egyes fordítók között (a fordítási munkák hitelesség és eredetvizsgálatakor ez az egyik fő szempont!), a szöveg egészének megértését ezek általában nem befolyásolják, mert szövegszinten kiegyenlítődnek a egyéni különbségek. Természetesen mindez csak akkor van így, ha a fordítók tökéletesen megértették a fordítandó szöveget, és nem értettek belőle félre semmit.

A formai értelemben vett pontossághoz elsősorban akkor kell ragaszkodni, amikor nyelvtanulási szituációban azt kell felmérni, hogy a nyelvtanuló milyen mértékben értette meg az adott struktúrát, és milyen mértékben képes azt rugalmasan használni a különböző variációkban. Közismert jelenség ugyanis, hogy az ember, amikor kevés fogódzót talál el nehezen áttekinthető rendszerben, akkor megpróbál a legegyértelműbben értelmezhető részletekből kiindulva globális értelmezést adni. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy 10 szavas mondatból a nyelvtanuló 2-3 szót ért csak meg, és nem képes azonosítani a értelmezési kohéziót biztosító nyelvtani elemeket, akkor ezekre támaszkodva alkot valamiféle jelentést, pl. erre a mondatra:

I don’t really understand why you’ve come if you’re so confused.

Könnyen azt bogozhatja ki a nyelvtanuló:

*Igazán megértem, hogy akkor jöttél el, amikor összezavarodtál.

Holott a mondat azt jelenti, hogy:

Igazán nem értem, hogy miért jöttél el, ha ennyire össze vagy zavarodva.

… De hasonló példákkal mindenki szembesül, amikor nyelvet tanul, és a nyelvtanár kijavítja a fordítási feladatait.

***

Visszatérve jelen írás gyakorlati részéhez – a következőkben azt kívánom bemutatni, hogy egy egyszerű és teljesen egyértelmű gondolati tartalmat miképpen lehet változatos formaisággal, mégis azonos tartalommal visszaadni. A példám egyetlen mondat lesz, ami élesebben fogja tükrözni a formai eltéréseket, mintha egy szövegen mutatnám be az elv működését.

Az alapszituáció ez: bent vagyunk egy szobában, melynek ablaka egy útra néz. Odalépünk az ablakhoz és kinézünk rajta. Amikor kinézünk, az úton meglátunk valakit, aki átmegy az úton.

Fogalmazzuk ezt meg E/3sz-ben, jelen esetben 10-féleképpen:

1. Kinézett az ablakon, és látott egy embert, aki átmegy/átkel az úton.

2. Kinézett, és az ablakon át látott egy embert, aki átment/átkelt az úton.

3. Az ablakon kinézve egy embert látott, aki átmegy/átkel az úton.

4. Az ablakon kinézve egy embert látott, aki átment/átkelt az úton.

5. Az ablakon keresztül egy embert látott, aki átment/átkelt az úton.

6. Az ablakon keresztül egy embert látott, aki átmegy/átmegy az úton.

7. Kinézett az ablakon és egy, az úton átmenő/átkelő embert látott.

8. Az ablakon kinézve egy, az úton átmenő/átkelő embert látott.

9. Az úton átmenő/átkelő embert az ablakon át látta.

10. Az úton átmenő/átkelő embert az ablakon kinézve látta.

Az egyes fenti mondatoknak többféle angol fordítási változata is lehet:

1.1. He looked out of the window and saw a man, who went across the road.

1.2. He looked out of the window and saw a man, who was going across the road.

1.3. He looked out of the window and saw a man go across the road.

1.4. He looked out of the window and saw a man going across the road.

2.1. He looked out, and through the window he saw a man, who went across the road. (…1.2., 1.3., 1.4.)

3.1. Looking out of the window he saw a man, who went across the road. (…1.2., 1.3., 1.4.)

4. ~ 3.

5.1. Through the window he saw a man, who went across the road. (…1.2., 1.3., 1.4.)

6. ~ 5.

7.1. He looked out of the window and saw a man, who was going across the road. (… 1.4.)

8.1. Looking out of the window, he saw a man, who was going across the road. (…1.4.)

9.1. He saw the man who was going across the road through the window. (… 1.4. …)

10.1. He saw the man who was going across the road looking out of the window. (… 1.4. …)

Látható tehát, hogy a formai eltérés egyáltalán nem jelenti a tartalom csorbulását. Ha valaki bármely megfogalmazási móddal kapcsolatban azt észrevételezné, hogy a forma más előtörténést, és más logikai menetet implikálna, természetesen megteheti, de ezzel semmiképpen sem a gondolati tartalom alapvető értelmezésének csorbulását észrevételezi, hanem a szöveg menetének konzisztenciáját. Természetesen egy egymondatos példánál jelentősebbnek látszódnak az eltérések, de egy szövegfolyamban dinamikusan értelmezve a formai eltérések kiegyenlítődnek a globális szövegértelmezés során.

***

Fordítástechnikáról korábban a BS-Studio-ban:

Fordítástechnikáról röviden, avagy: „Mindent meg lehet fogalmazni másképpen is.” - II./1.

Brain Storming - 2006.11.04 22:31

HELTAI: "Fordítást fordítás közben; azt, ami oda van írva; üzenet célja, módja; egyedül; ügyelve a megfogalmazásra!" + BS: „Mindent meg lehet fogalmazni másképpen is.”

Fordítástechnikáról röviden, avagy: „Mindent meg lehet fogalmazni másképpen is.” - II./2.

Brain Storming - 2006.11.05 19:10

HELTAI: Fordítás közben; azt, ami oda van írva; üzenet célja, módja; egyedül; ügyelve a megfogalmazásra! + BS: „Mindent meg lehet fogalmazni másképpen is.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.