„A jelenlegi startupok webes architektúráinak szférájában, a soft-skillek fontos része, hogy fel tudjuk ismerni a deep fakes toolokat; továbbá nem mindegy, hogyan driveoljuk a brandinget, és ehhez addicionálisan az alumni is bevethető, ha promotálásról van szó.”

(Az angol és magyar nyelv keveredése egy oktatásügy jövőjével kapcsolatos szakmai beszélgetésben – szóhasználati listákkal)

*** *** ***

A közelmúltban hallgattam meg a „Jövő Zenéje” podcast, 4. évadának 16. beszélgetését, melynek címe „A jövő egyeteme”, amiben Eigner György és Rab Árpád volt Vörös András beszélgető partnere.

A beszélgetés témáját így foglalta össze a videó kísérőszövege:

„Hogyan alakítja át az egyre gyorsabban fejlődő technológia a felsőoktatást? Mi ugyanaz, és mi gyökeresen más a múlt és a jövő egyetemén? Mennyi idő alatt avul el a frissen bevezetett tanterv, vele az aktuális tananyag, és hogyan befolyásolja mindezt a mesterséges intelligencia? Bölcsészekre vagy informatikusokra van nagyobb szüksége a jövőnek? Hányféle mérnök létezik, és milyen szakmák alakulnak ki szinte hónapok alatt a semmiből? Eigner György, az Óbudai Egyetem dékánja és Rab Árpád beszélgetnek, Vörös András kérdez.” ( https://www.youtube.com/watch?v=k2NrhGN32K0 )

Már az első meghallgatáskor „szemet szúrt”, hogy a trió igen gazdagon fűszerezi a mondandóját angol szavakkal és kifejezésekkel. Ezek között természetesen sok olyan volt, ami már régen meghonosodott a magyarban, amelyeknek viszont van magyar megfelelője is. Sok kifejezésnek viszont még nincs a magyarban elterjedt formája, és lehet, hogy nem is lesz, vagyis olyanok, amik egy az egyben így kerülnek be a magyar köznyelvbe.

Az angol nyelvet napi szinten használóként gyakorlatilag mindent értettem ebben a kevert nyelvhasználatban, a nyelv oktatójaként azonban szöget ütött a fejembe, hogy a téma iránt érdeklődő, de angolul nem nagyon tudó fiatalok (vagy felnőttek) mennyit értettek volna meg belőle, vagy mi mindent kellene pl. egy angol nyelvet még tanulónak elmagyarázni, lefordítani stb. Nem is az angol szavak használata volt a feltűnő a beszélgetésben, hanem a nem magyar szavak teljesen természetesnek vett belesimulása a magyar nyelvhasználatba. Természetesen sokan, akik napi szinten használják az angol nyelvet szóbeli kommunikációban, hajlamosak arra, hogy az angolul gyakran használt, vagy a mondandójukban nagyobb jelentőségű szavakat a személyes szókincsükben „egy helyen tárolják” a magyar megfelelőikkel, de az is lehet, hogy ezeket az anyanyelvükön nem is használták még (esetleg azért, mert eleve egy angol -nem feltétlenül- anyanyelvűvel kommunikálva tanulták meg).

Amikor elsőként végig hallgattam eldöntöttem, hogy mindenképpen áttanulmányozom a beszélgetés ebből a szempontból, és megnézem, hogy a szöveg mekkora részében jelennek meg angol szavak és kifejezések.

Közben két listát készítettem: egy „magyarosabbat”, és egy „angolosabbat” – ezeket lentebb részletezem.

A listák bemutatása előtt még néhány megjegyzés.

A beszélgetés 1 óra 22 perces. Rab Árpád kb. 6 perc után megjegyezte, hogy „nem tudom, miért kezdtem el angolul beszélni”. (Megjegyzem, ő is rengeteg angol kifejezést használ a magyar nyelvű előadásaiban és beszélgetéseiben, de őt én „fegyelmezettebb”, tudatosabb nyelvhasználónak vélem, olyannak, aki nagyon odafigyel arra, hogy kinek mit mond és azt hogyan mondja. Ez is igazolja, hogy igen jó pedagógiai vénával van megáldva.)

30 perc után Vörös András is jelezte, hogy „majd néha belekérdezek, mi mit jelent” – ezzel utalva arra, hogy neki is feltűnt az angol erőteljes használata a beszélgetésben.

1 óra elteltével ugyanő szóvá tette, hogy érzése szerint „30%-a a beszélgetésnek már angolul zajlik”.

1 óra 9 percnél Eigner György így foglalta össze, hogy a cégek milyen képességeket keresnek a leendő munkatársaikkal kapcsolatban: „legyen rendszerszemlélet, soft-skill, tudjon angolul és tudjon csapatban dolgozni.”

1 óra 10 percnél Rab Árpád a „kihívás” szó kétszeri használata után jegyezte meg, mintegy zárójelesen, hogy „majdnem challege-nek mondtam”. Ez a kijelentése azt jelezte, hogy a „kihívás” fogalmát valószínűleg egyformán gyakran használja mind magyar, mind angol nyelven, és az angollal felduzzasztott nyelvi miliőben egyszerre akarta használni mindkettőt. Ez a megszólalása is jelzi, hogy ő tudatosabb, kontrolláltabb nyelvhasználó.

*** *** ***

Következzenek tehát a kifejezés listák!

Az első lista azokat a szavakat és kifejezéseket tartalmazza, melyek már részben meghonosodott kifejezések a magyarban. Ezek némelyikének van magyarosított alakja is, pl. „kiber = cyber”; „szoftver = software” stb, viszont soknak a latin megfelelőjét emeltük át, pl. „innováció = innovation”; „progresszió = progression” stb. Ezeket a szavakat és kifejezéseket ma inkább szakszavaknak tekintjük, és a legtöbbjüknek van jól magyarosítható megfelelője, vagy tulajdonnév-szerűen használjuk a jelentésük értelmezése nélkül, egy adott dologra utalva vele – pl. a „Fall Out” esetében, ami egy játék neve. (A listában 147 tétel szerepel.)

innováció – fejlesztés

domináns – vezető

kiber (cyber) – számítógépes

szoftver (software) - program

AI – felváltva a „mesterséges intelligencia” kifejezéssel

kompetencia – képesség

duális – kettős

transzformál – átalakít

trend – irány

mixtura – keverék

dotcom (a „dotcom lufi” kifejezésben) – internetes üzleti világ

szféra – kör

campus – egyetemváros, telephely, központ

online – internetes

internet – világháló

kigenerált – létrehoz (itt az előre megadott tartalommal és szerkezettel kért, mesterséges intelligencia által létrehozott szövegekre, egyéb produktumokra vonatkozóan)

diverz – sokféle, különféle

(webes) architektúra – szerkezet, felépítés

faktum – ténymegállapítás

prezentál – előad, bemutat

progresszió – fejlődés, haladás

projekt – feladat, terv, munka

LinkedIn – népszerű szakmai/üzleti közösségi médiafelület

kooperál – együttműködik

promotál – népszerűsít

ad-hoc – ötletszerű, véletlenszerű, indokolatlan, rögtönzött

pro-bono - szívességként

kantin – étkező, ebédlő

marketing – reklámozás(i), eladás(i)

biznisz – ület(i)

gründol – alapít (NÉMET)

geo-lokáció (ezt „földrajzi helyzet” formában is említették)

globális kontextus – nemzetközileg, egész Földre kiterjedően

régió – térség

addicionális – hozzáadott, kapcsolódó

(challenge) – Rab Árpád ezt „kihívás” formában mondta első nekifutásra, majd hozzátette „… majdnem challenge-t mondtam”

e-business – internezes üzlet(-vezetés/-kötés, stb)

office – iroda(i)

patrióta – hazafias

prezentáció – előadás, bemutató

tréning („training-re optimalizált”)

5G-link – 5G-s kapcsolat

„Fall Out” – a népszerű számítógépes játék neve, egyébként ezt az összetételt a nukleáris csapás utáni radioaktív anyagok talajra hullásának kifejezésére használják.

*** *** ***

A második lista elsősorban a magyarban közelmúltban megjelent szavakat és kifejezéseket tartalmazza, amelyeknek még nem nagyon van széles körben elterjedt megfelelője az anyanyelvünkben, és azokat, amelyeknek van ugyan pontos megfelelője, a beszélő mégis az angol formát használja.

Vannak közöttük olyan terméknevek, amik esetenként rövidítésekből állnak össze, viszont a rövidítés valamilyen konkrét, angol nyelvben létező szót jelenít meg, pl. „GitHub” melyben a „git” és a „hub” is értelmezhető önálló szóként, de összetételében már tulajdonnév.

Vannak angol igék, melyeket angol kiejtéssel, de magyar igeragozással használnak, pl. a drive szó – „drive-ol” alakban; alkalmanként teljesen belegabalyodva az angol és magyar formákba, pl. „fel scale-up-olást megcsinál”.

(Ebben a listában 146 tétel szerepel. A három felkiáltójellel „(!!!)” ellátott szavak többször is előfordultak. Ahol a „(def.!)” szerepel, ott a beszélő magyarul is megadta a szó vagy kifejezés jelentését, esetleg a definícióját.)

podcast

co-pilot

GitHub (git+hub)

leader

case study

drive (drive-ol) (!!!)

boot camp

AI-engineer

data science (!!!) (a kifejezést hol angolul, hogy „adat tudomány” formában említik; érdekes módon az „adat tudós” kifejezést viszont csak magyarul említették, holott a „data scientist” besimulna a „data science” mellé)

MLOps

cyber security

startup (!!!)

generative AI

boot camp (=gyorstalpaló)

deep fake

distant learning

tool

IOT (Internet of Things)

generative tool

prompt engineering (def!)

task

legal tech.

smart contract

user (!!!)

user experience

PR – igeként használva: „PR-olok” (!!!)

dotcom

long chain (!!!)

Hugging Face

foundation (model) (!!!)

use-case

(AI-) boom

venture capital (!!!) (def!)

vetlab (veterinary laboratory)

times rank education

sales house

for profit

spin-off

ticket size

bird watcher

predict (predict-ál)

well-being

„fel scale-up-polást megcsinál”

science park

deal

quarter-back

PC

branding

alumni (!!!)

cash

casting (casting-ol)

„ilyen ’beginning of a beautiful friendship’ típusú”

soft-skill

embodied AI

edge

com-board

deploy (def!)

chat

chain

*** *** ***

Konklúzió helyett

A beszélgetés kb. 80 perces volt, amelyben mintegy 300 kifejezés jelent meg, ami valamilyen módon az angolhoz köthető – ezeknek a fele a közelmúltban került bele a szakmai nyelvhasználatba. Átlagosan percenként 3-4 szó és kifejezés fordult elő, vagyis 15-20 másodpercenként új szó vagy kifejezés. Kb. minden 3.-4. mondatban biztosan előfordul egy-egy (a korábbiakban még nem használt) angol eredetű szó.

Javaslat: tanuljunk angolul!

Brain Storming, 2024.08.02.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.