http://2.bp.blogspot.com/-yBNNkkt1jsw/T1oRV-veSGI/AAAAAAAAArw/h-gFyeIpjTs/s1600/mag.jpgAz egyre inkább erősödő nyári napsütésben mindinkább erősödik a délibábos nyelvészkedési hajlam…

Az egyre inkább erősödő nyári napsütésben mindinkább erősödik a délibábos nyelvészkedési(*) hajlam… amit népszerű magyarellenes-összeesküvéselméletek kultúrhungarista szerzői (Géczy Gábor, Végvári József, stb.) és lelkes terjesztői (a néhai Virtuson Próbapóka) szakadatlanul igyekeznek elhinteni az arra alkalmas elmékben… A néhai Virtuson is alkalmas termőtalajra találtak ezen elméletféleségek MAGvai – mint jelen kommentár-cikk ihletője is.

Tudomány Rovat - A magyar nyelv bölcsessége

medveir - 2009.02.10 10:54

 „Egy hazáját, nyelvét, kultúráját szerelemesen szerető világlátása.”

Egy ilyen írást a Tudomány Rovatba tenni inkább talány talán… . Nos, mint tudjuk, minden szerelmesen szerető igen elfogult, és hajlamos csak a kedvező tulajdonságokat észrevenni. Így cinikus kijózanításként küldöm ezen röpke szösszenetet a kedves szerzőnek…

"Régen élet volt a gabona, kenyér neve, megcsókolták, ha a földre esett, tisztelték, ami a MAGból készült. Napisten igaz híve mindig tudták-tudják, hogy az élet Földünkre csak a MAGasságos Istenüktől, Fényből eredhet. Ha az földre száll, életet ad, mag sarjad."

Érdekes, hogy a szerző itt egy szót sem szól arról, hogy MILYEN MAGból...

Mellesleg a "magasságos", "magasztos" nem a MAG-ból ered, hanem a MAGASból. Érdekes, hogy ez még akkor sem tűnik fel a szerzőnek, amikor leírja a "magasztal" olasz megfelelőjét:

"MAGasztalni valakit olaszul szó szerint a felhők közé emelni. Micsoda kifejezéscsokor tudatja velünk, hogy összefüggés van e szavak között. Ha nem tudatosul bennük, akkor is olyan szemmel nézzük a világot, ahogy az anyanyelvünk tanítja."

Sajnos a tetszetős bevezető összefüggésrendszer itt megbukik. És mindez folytatódik a következő megjegyzésénél is:

"...és már megint itt vagyunk a MAGyar  szónál."

Nem tudni, a szerző honnan veszi, hogy a MAGYAR szavunknak bármi köze lenne a MAG-hoz? Talán onnan, hogy -G- van benne? Nem egyszer volt már szó arról, hogy, hogy a -G-nek semmi, vagy legalábbis igen csekély köze a -GY-hez! Vagyis a levezetés hibás, ha a szerző a MAG-szóból eredezteti a MAGYAR-t. Persze egy olyan hungarista gurunak, mint pl. Géczy Gábor, vagy Végvári József, mindez biztosan tetszene…

No, és ott a SZER... Ennek alapján, biztosan mindennél jobban szerethetjük akkor a SZERbeket!

A magyarok, bocsánat, (jelezzük nemzetségünk a szerző szó etimológiája alapján, szóval) inkább MAGarok – akik lehet, hogy a SZERecsenektől származunk? – napja csakis a SZERda lehet?

No persze, olyan nép vagyunk mi, hogy bízunk a SZERencsében, ezért is állhattunk a nácik mellé a második világháborúban...

Érdekes módon a MAGar egyáltalán nem SZERény egy nép, mivel azt hiszi, hogy minden bizonnyal isten választott népe lehet… mivel lépten-nyomon erre utaló jeleket vél felfedezni anyanyelvében! Nosza, azért képzeljük csak el hamar, hogy miénk a világMAGváltó SZERep!

No, igen – a MAGarok így nem túl alkotó egy nép, mivel az írót és költőt is SZERzőnek nevezi.

Isten SZERint fura SZERzetek lehetünk, mert VILÁGSZERTe úgy imádjuk magunkat, akár az antiszemiták szerint a zsidók... Persze, van mire felvágnunk, hiszen neves lélekmelengető SZÉRumunk is van, amit TOKajinak (ha már MAGvasak vagyunk, akkor annak a MAGnak kell valamiféle TOK is!) hívunk, és imádjuk a VILÁGos sört is, aminek számos SZERtelen MAGarnak véleménye szerint „a SZERvezetben helye!” A vÉRSZERződésünkre is büszkék lehetünk, meg a MAGgar vÉRmÉRsékletre is, ami nem sokban különbözhet a sokat átkozott igen nagyszámú kisebbségétől... ámde őket miÉRt nem SZEretjük?

Hát, többet nem is ÉRt meg (vagy MAG?) ez a MAGasröptű ÉRtekezés

***

*Kapcsolódó irodalom

(Amit nem árt a témában tisztán látni szándékozóknak átböngészni)

Délibábos nyelvészek

Azok a nyelvészek, akik biztos nyelvtudományi módszer hiján a képzelet délibábjait követik. Ilyenek voltak régibb nyelvészeink közül azok, kik nyelvünket csakis a héber nyelvből vélték magyarázhatni; leghirhedtebb képviselőjük Otrokocsi Fóris Ferenc a XVIII. században. Ide tartozik a történetiró Horvát István, ki még a bibliai neveket is mai nyelvünkből magyarázgatta. Kassai József a nyelvtan- és szótáriró, szótárában igen sok becses népnyelvi anyagot gyüjtött össze, de szófejtő (vagy mint ő nevezi «gyökerésző») módszere egészen délibábos. A pendely szót p. igy magyarázza: «Itéletem szerint pendely ing gyökérből származik, cum p prosthetico. Mert a pendely nem egyéb, hanem alsó ing, mely hasonló a felső inghez, amit a székelyek fersingnek hínak. Ing szóból 1. előtévő p betüvel lészen ping szokatlan szó. 2. Ping-ből ping-elj e helyett ping-alj. mint fej-alj-ból szokásban vagyon fej-el, felső ing alá való ing, azaz alsóing. 3. Pingely szóból a nyelvszokás pendely szót alkotott; ing-ből end lett betücserével.» Sajnos, ugyanilyen módszert követtek az akadémia ugynevezett nagy szótárának szerkesztői, Czuczor és Fogarasi annyira, hogy Kassai szófejtésének nagy részét egyenesen átvették tőle. L. a nagy szótárnak tüzetes birálatát Szarvas Gábortól a M. Nyelvőr VII. és VIII. kötetében (1878. és 1879).

Ugyan ez a Pallas lexikonban is:

Őstörténetünk kérdései

Törökök, sumerok, japánok vagy finnugorok? - A magyar nyelv rokonságáról

Politikai okkultizmus Magyarországon 1.: Õsvita

A bejegyzés trackback címe:

https://bs-gerillanyelveszet.blog.hu/api/trackback/id/tr344782814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása