http://www.taylorgifts.com/images/products/P33766B.jpg„Nagyon jár a témában – bármit kérdezel tőle, kapkodásból tud válaszolni.” - „Te mit szoktál szedni fejfájás ellenében?” - „Nem tudom, mennyi az idő – nem jól járok az órámmal.”

Jelen cikk szorosan kapcsolódik a Magyarok magyaroknak magyarul című, javarészt a szóbeli kommunikációt nem akadályozó stilisztikai- és performanciahibákkal foglalkozó cikksorozatomhoz.

Mindenki tudja, hogy egy nyelv megtanulása nem pusztán az elegendő szókincs és a nyelvtan megtanulását jelenti, mivel ezzel a munkának ugyan terjedelmes, azonban mégis csak elenyésző, és az egyszerűbb részét végeztük el. Vannak olyanok, akik itt a kivételekre és a rendhagyóságokra gondolnak, de egyáltalán nem erről van szó – ezek mind a nyelvtan és a lexika körébe tartoznak.

Amiről itt szót kívánok ejteni, az elsősorban a kollokációkat és az adott nyelv kifejezéskincsét (frazeológiáját) értem, amit szintén inkább a lexika körébe sorolnak, az azonban jóval túl mutat azon. Tény, hogy a frazeológia mutatja a legtöbbet az illető nyelvi közösség „gondolkodásmódjáról”, ami azonban korántsem az adott nép gondolkodásmódjával kapcsolatos, hanem pusztán azzal, hogy milyen fogalmi társulásokat, metaforákat, verbálisan értelmezhető logikai kapcsolatokat, stb. tartottak arra érdemesnek, hogy szélesebb körben használják őket a verbális érintkezéseik során… sok kifejezés azonban véletlenszerű fogalomtársítás útján keletkezett, sok pedig teljesen „levált” az eredeti, képszerű, néha szószerinti jelentéséből.

Nem kívánom azonban nyelvészeti eszmefuttatásokkal untatni az olvasómat!

A célom az, hogy olyan frazeológia „elcsúszásokat” mutassak be, amik a nem magyar anyanyelvű, de a magyar nyelvet már kreatívan használó beszélők „ejthetnek” – hangsúlyozom: ejthetnek, mivel a rövidke listán csak elméleti. A benne olvasható „kifacsart” kifejezések általában a nyelvi humor területén jelennek meg, itt azonban szeretném, ha az olvasóm olyan szemmel olvasná őket, amik abban az esetben fordulhatnak elő, ha egy nyelvtanuló már ismeri egy kifejezés szerkezetét, de nem az anyanyelvi beszélők által megszokott szerkezeti keretben használják őket. Szeretném, ha mindenki megfigyelné, hogy a kifejezés alapformájához képest néha igen eltérő szerkezetben is jól felismerhetők maradnak a kifejezések, és a beszélő szándékai. Röviden – még ha nagyon is eltérő keretben használja őket a beszélő, az anyanyelvi hallgató, aki teljesen más formában ismeri a kifejezést, minden gond nélkül megérti a beszélő szándékait, és az „eltorzult” forma ellenére a közlő szándékainak megfelelően képes arra reagálni!

Mindennek a nyelvtanulásban, és a tanult nyelvet már kreatívan, frazeológiailag mégis esetlenül használó beszélők megértésében van óriási szerepe.

***

Lássunk tehát néhány olyan mondatot, amelyben a számunkra jól ismert kifejezések kissé „torzonborz és kócos frizurával” jelennek meg, néha azonban éppen emiatt látjuk meg a nyelvünk apró bájosságát, ami a kifejezések kificamított formájában tárulhat fel.

  1. „Nekem az is elég, ha egy kukkot tudsz róla szólni.”
  2. „Van róla legalább halványlila gőzöd?”
  3. „Te csak tedd a dolgot, én majd addig borsót hányok a falra.”
  4. „Ne idegesíts, mert azonnal belegurulok a dühbe!”
  5. „Tudod, hogy van ez – ízléses pofonok!”
  6. „A lánya egy nála 13 évvel idősebb pasival jár, és ezt egyáltalán nem a jó szemével nézi!”
  7. „Nagyon kedvelem, remek ember. Ahogy megismerkedtünk, azonnal benne voltunk a jóban!”
  8. „Megnyerték az ötös lottót és azonnal ráfordult az életük a jóra.”
  9. „Tedd fel a kezed, hogy te is odajuthass a szóhoz!”
  10. „Ne akard, hogy a magasba emeljem a hangomat!”
  11. „Nagyon jár a témában – bármit kérdezel tőle, kapkodásból tud válaszolni.”
  12. „Te mit szoktál szedni fejfájás ellenében?”
  13. „Mondtam, hogy nem így csinálod! Itt követted a hibákat egész áldásos nap!”
  14. „Nem tudom, mennyi az idő – nem jól járok az órámmal.”
  15. „Csak megállapodtunk egymással szembesülve és néztük sokáig a farkasszemet.”
  16. „Ne aggódj – a repülőgépe már elérte a földet.”
  17. „Sok reményt fűzött rá.”
  18. „Itt ez a szokás – benne van a ház rendjében.”
  19. „Kint néztem magamnak egy színtévét.”
  20. „Ez az ember eléggé kilógatja a lólábat.”
  21. „Én ugyan nem teszem meg! Nincs az a szín, ami alatt!”
  22. „Nem kell próbálkoznod… inkább bele kéne önteni azt a tiszta vizet abba a pohárba!”
  23. „Micsoda becsavarozott eszű ez a gyerek!”
  24. „Na, szépen beleállítottad a kapanyelet a szájába!”
  25. „A közelben lévő múltban voltam ott.”
  26. „Óh, én vagyok anélkül is meg!”
  27. „Óh, annak se oda!”
  28. „… ennek a ténynek a világításában…”
  29. „Ha így viselkedsz, nem fogsz beleférni a kegyeibe!”
  30. „Nesze, egy kis kefe – egyed!”
  31. „Savanyú ember. Nehéz rátenni a kedvére.”
  32. „Most ne beszélj vele – benne van a paprikás a kedvében.”
  33. „Pont a holtra jutott a beszélgetésünk.”
  34. „Aztán meg jól megdöfködtek kegyelemből…”
  35. „Ahol a kismadár se ott repül.”
  36. „Ezt még megemelgeted!”
  37. „Nem halad gyorsan, de hát a kicsik sokat mennek!”
  38. „Aki ugat, azt nem harapják meg!”
  39. „Olyan meztelen volt, mint akit anya szült!”
  40. „Azt sem tudja, mit csináljon ezer örömmel!”
  41. „Nagyon ügyetlen és ostoba – állandóan örökségeket csinál.”
  42. „Veri az ördöggel cimboráló feleségét!”
  43. „Semmi sem tart örökbe!”
  44. „Szorulásos helyzetben van!”
  45. „Izomlázból kinyomta!”
  46. „Új erőért kapkod…”
  47. „Érzelemmel játszott vele.”
  48. „Ha jó sokat csinálod, biztosan megjön hozzá az érzésed.”
  49. „Jut is, maradék is.”
  50. „Könnyel jött, könnyen ment.”

Stb., stb., stb.…

Kérem az olvasóimat, ha valamelyik kifejezést, vagy szándékot végképp nem értették volna, feltétlenül jelezzék!

***

--- Végszó ---

A fenti lista abban a szellemben készült, hogy a frazeológiai és stilisztikai elcsúszásokat nem csak a külföldiekkel, a magyart törő nyelvtanulókkal szemben kellene (illene) elnéznünk, hanem – mivel ma már jelentős tömeg foglalkozik nyelvtanítással is! – a magyarokkal szemben is, akik idegen nyelvet tanulnak!

***

Kapcsolódó cikkek:

A címben jelzett PLC-ről (=Proto-Language Conception), vagyis Protonyelv-koncepcióról részletesen lehet olvasni a Lomb Kató könyvéről készült elemző kritikámban, a Virtuson részletekben:

LOMB KATÓRÓL JUT ESZEMBE … XII / I. Bevezetés 2006.09.10

LOMB KATÓRÓL JUT ESZEMBE... XII. / XII. - Tiszteletadás, egy zseni emlékére. 2006.09.23

… a MEK-ben teljes egészében:

Továbbá a következő 10-részes tanulmánysorozatomban:

Anyanyelvi sajátosságok és idegen nyelv tanulás (GPSV és PLC a gyakorlatban) - X / I. 2006.09.30

Anyanyelvi sajátosságok és idegen nyelv tanulás (GPSV és PLC a gyakorlatban) - X / X. 2006.10.20

A bejegyzés trackback címe:

https://bs-gerillanyelveszet.blog.hu/api/trackback/id/tr454785009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása