Jelen sorozatban egy hosszabb ideig tartó, kiterjedt gyűjtőmunka eredményét mutatom be. A gyűjtéskor a legfontosabb szempontom az volt, hogy olyan anyagot szedjek össze, amely reprezentatív mintaként szolgálhat arra vonatkozólag, hogyan használják a legkülönfélébb háttérrel, beosztással, társadalmi ranggal rendelkező nyelvhasználók a magyar nyelvet – többnyire személyközi kommunikációban, vagyis személyesen, élőben.

Előrebocsátom, hogy az anyag nem elrettentő példagyűjtemény – vagyis nem „egyfajta görbe tükör arra vonatkozólag, hogy egyesek hogyan űznek csúfot a magyar nyelvből”. Éppen ellenkezőleg! Az anyag olyan fordulatokat mutat be, amiket a nyelvhasználók a legritkább esetben javítottak ki, korrigáltak, helyesbítettek, sőt: a legnagyobb határozottsággal adták elő mondandójukat ezekkel és ezekhez hasonló fordulatok mentén, általában több embernek, magyarázat és értelmezés, tehát igen komoly(nak tartott), információátadási kommunikációs helyzetben!

Az idézetekhez itt-ott megjegyzést is fűzök, bár úgy vélem, hogy a fordulatok többsége magáért beszél – vagyis szinte kikívánkozik belőlünk az a kifejezés, amit az illető használni óhajtott volna.

Az első részben az SZTE berkeiben dolgozó, főiskolai tanárok, docensek, előadók stílusából mutatok be egy csokrot – a nevek és beosztások megjelölése nélkül.

1.      „mivel angol rendszerben van, ezért zoll-ban mutatják” (az angolok inch-ben adják meg a méreteket, a németek nevezik ezt a hüvelyk-nek megfelelő méretet zoll-nak)

2.      „sok-sok betűkészlet”

3.      „vagy amelyik jól hasonlít hozzá”

4.      „a számítógép kinyitotta a lehetőségeket”

5.      „szabályos kört tudok tenni” (rajzolni helyett)

6.      „rengeteg, óriási vízmennyiség van”

7.      „nagyon szerencsénk volt”

8.      „ahová még emberi kéz még nem tette be a lábát”

9.      „abból nagyobb hasznot tudok kihúzni”

10.  „a másik abszolút semmit csinál”

11.  „a bérek költségei rendkívül magasak”

12.  „a gyerekeink majd érezhetően érezni fogják”

13.  „egyformán fontosak az összes tárgyak”

14.  „és akkor talán jutunk előbbre”

15.  „gyerekekeknek” (eredetileg talán az akart lenni, hogy „gyereketeknek”, de az előadó valószínűleg az utolsó pillanatban tudatosította, hogy nem a nappalis, éppen leérettségizettekkel, hanem felnőtt levelezősökkel beszél)

16.  „tudod látni azt”

17.  „legyen mire építetek”

18.  „ezek az épületgépészeti objektumoknak a lakástechnológiának része”

19.  „ha olvasnak regényeket láthatják …”

20.  „Az már nem sikerült megrajzolni a képre (azt!)” (az „az már nem fért fel a képre” és a „Azt már nem sikerült …” kombinációja)

21.  „50 milliméter víz” (nyilvánvaló, hogy itt egy vízréteg magasságáról van szó, de ez is drasztikus egyszerűsítésnek látszik az egyértelműség oltárán)

22.  „nagyobb a párolgás” (nagyobb mértékű)

23.  „alacsony mennyiségeket kell önteni bele”

24.  „növényi eredetű mérések”

25.  „ha a barométer esik, eső lesz”

26.  „találkozunk az utolsó órában”

27.  „belső felületet mér”

28.  „most megfordítom a gondolkodást” (gondolatmenetet!)

29.  „a futóhomok kezd tért, azaz teret hódítani”

30.  „a talaj szervesanyag tartalmának a tartalma”

31.  „vagy a szemét, vagy a fülét nyitogatja”

32.  „változtat annyit a méreten rajta”

33.  „előadvány”

34.  „nem szép, nem mutat” (mutatós/vagy mutatós kép helyett)

35.  „ez világoljon ki” (derüljön ki)

36.  „elkövet” (megtesz/elkészít helyett)

37.  „én nem kötöm meg, …” (kikötni vmilyen feltételt)

38.  „ezek középre rendezve vannak”

39.  „következik dolog az”

40.  „tegyük le a kezünket egy kicsit”

41.  „pluszmunkát spórolok vele”

42.  „rakodandó”

43.  „malmig szállító”

44.  „könyvészetileg”

45.  „a vonalak mögé olyan hátteret rakok, amit csak akarok”

46.  „… hőmérséklet is működik az égés pillanatában …”

47.  „amit irodalomból majd megtanulnak”

48.  „legmagasabb * igénybevétel” (*szintű)

49.  „nem fellegzett be”

50.  „Hogy hívják az édesanyja nevét?”

51.  „erőkifejtést fejt ki”

52.  „fordulnak hátat” (a fordítanak hátat, és a fordulnak háttal kombinációja)

53.  „belépnek az érdekbe”

54.  „távolra látok rosszul”

55.  „készülékünkEn”

56.  „Legnagyobb átVIENDŐ frekvencia” (fólián felirat!)

57.  „megjelennek a csomó fejlődési irányok”

58.  „a silabuszban, amit kiadtam”

59.  „ezek az ábrák arra szolgálnak, hogy láthaTJák maguk is …” (ebben a szerkezetben a ’láthassák’ forma a helyes, hiszen felszólító alakban kell állnia, de a –suk-sükölés elkerülése miatt a tanárnő akkor sem használja, amikor kellene!)

60.  „a képeltérítéssel vonatkozik-e” (-re vonatkozik, vagy –sel kapcsolatos-e)

61.  „Ezzel már tegnap szóltam” (Az „ezzel tegnap már foglalkoztam” és az „erről tegnap már szóltam” kombinációja)

62.  „erőhatással lépek fel rá”

63.  „Nem kívánom, hogy ezekkel terheljem önöket.”

64.  „feleannyi eső esik rá” (a tanár úr itt „erő”-t akart mondani!)

65.  „A szél energiája a napból szerzi az energiáját.”

66.  „az átmérője 4 méter magas”

67.  „forgatni is kell lassú sebességgel”

68.  „a szintkülönbségek különbözőek”

69.  „a tavakból lévő víz”

70.  „hogy szárazon lehessen megépíteni az erőműépítést”

71.  „nem túlzottan nagy a más energiákhoz való hozzáhasonlítása”

72.  „első, második, hármadik, negyedik …”

73.  „a görbe vége fölkapódik” (egy grafikonról)

74.  „szeretném a görbét elmondani”

75.  „minél nagyobb életkorról”

76.  „csökkenő görbe”

77.  „feljesztik arra”

78.  „vannak olyan tanulók, vagyis felnőttek”

79.  „meg kell tanítanunk mi is” (nekünk is)

80.  „ha a barométer esik, akkor eső lesz”

81.  „vadmalac” (a vaddisznó alomjára utalva)

82.  „azonos feladatalapot állítanak-e össze a matematikusok” (matekosok, mármint a matematika szakosok!) (a tanár a matematikus és a matekos fogalmát egy kalap alá veszi, de az osztályzat és az érdemjegy között éles különbséget tesz!)

83.  „– Ez mikor kezdődik? – Október elsejétől december harmadikáig.”

84.  „bele is fog tartani a 45 percbe” („telni”, el fog tartani)

85.  „csempésződött”

86.  „nem egyforma a sorrend”

87.  „ezeket szigetelőknek is mondjuk” (=nevezzük!)

Végezetül újra hangsúlyozni kívánom, hogy a sorozatnak sem ez a része, sem a továbbiak nem a felsőoktatásban dolgozó szakemberek, sem egyéb, bármilyen rendű és rangú közszereplők vagy magánemberek stilisztikai kifigurázását célozza – mindössze azt kívánja demonstrálni, hogy a magyar anyanyelvűek közbeszédben manifesztálódó nyelvhasználata az ilyen mértékű szabálytalanságot is kommunikációs nehézség nélkül elbírja – amellett, hogy befogadók többsége a közlő mondandóját minden további nélkül megértette és mint említettem – a jegyzeteim elkészítésekor szinte sohasem tapasztaltam, hogy a hallgatóságból bárki is kijavította volna a fenti fordulatok megfogalmazóit!

Folyt. köv.